A hét szakácsa: Gabys

A hét szakácsa rovatunkban hetente egy-egy szakácstársatokat ismerhetitek meg részletesen egy-egy konyhai kaland tükrében. Fogadjátok szeretettel a NoSalty e heti főszakácsát, Gabyst!

...nem, nem, én nem sertepertéltem anyukám mellett a konyhában. Sőt! Ha megkért arra, hogy legalább a zöldségeket pucoljam meg, az öcsémet toltam előszeretettel magam elé. Majd ő. Akkor a konyha nekem csak az étkezések és persze közben a napi események megbeszélésének a színhelye volt. Na nehogy már fél napot ott töltsek, mint anya, hogy aztán fél óra után nyoma se maradjon az egésznek! Persze, ahogy nőttem egyre gyakrabban hangozott el a kérdés: „Ha majd férjhez mész, ki fog főzni, ha nem akarsz megtanulni?” Már a kérdés is borzasztó volt. Én meg a konyha, brrrrr. Vetettem egy mosolyt anyára és magabiztosan kijelentettem: majd te! Persze, nem így lett, csak az elején...

Férjhez mentem gasztronómiailag tudatlanul. Persze, az ember lánya azért szeretné a férjét teljesen elbűvölni, így elkezdtem a konyhával ismerkedni. Az első randevúnk egy csapás volt a számomra. Sosem felejtem el az első gyönyörűen tálalt, viszont katasztrofálisan rossz ebédemet. Még az uborkasalátámat is ehetetlennek minősítettem. A férjem egy igazi diplomata volt, hősiesen ette, közben szelíden mondta, talán kicsit sós, talán picit jobban megsütötted... Úgy döntöttem, ilyen könnyen nem adom fel! Anya telefonos segítségét vettem igénybe, ha együtt voltunk hétvégén, már figyeltem mit csinál, segítettem. Megkaptam „ajándékba” tőle a saját Turós Emil szakácskönyvét. Féltve őröm a mai napig a most már rongyosra olvasott, néhol lapjaira hullott könyvet. De azt hiszem, belejöttem!

Sorban megszülettek a gyerekek. Már imádtam főzőcskézni nekik, naponta „pancsoltam” apró mennyiségű bébi- majd ahogy nőttek, koruknak megfelelő ételeket. Lelkesedésemet látva, rengeteg szakácskönyvet kaptam ajándékba és már nem célzattal, hanem mert érdekelt. Nagyon érdekelt! Már szerettem főzni, jó volt új recepteket kipróbálni. Nem estem kétségbe, ha valami nem sikerült, igyekeztem rájönni – egy valóban jó recept alapján –, mit nem csináltam jól. Szerencsére több országba is eljutottunk. Számomra természetes volt, hogy az adott országra jellemző ételeket megkóstolom, valami hangulatos családi étteremben. Felejthetetlen volt a görög tengeri herkentyűkből összeállított menüsor, az olaszok spagettijai, pizzái, levesei, az erdélyi csorbalevesek, a francia hagymaleves, a légies, mindig friss bagett, hogy csak néhányat mondjak a teljesség igénye nélkül. Számomra kihagyhatatlan az adott ország piacának meglátogatása és persze az ottani fűszerek nélkül sose tértem haza. Itthon próbáltam visszacsalogatni azokat az ízeket, de kíváncsi voltam pl. a török paradicsomlevesre is. Fantasztikusan finom volt, egy különleges ízvilág, de a titkára ez idáig nem jöttem rá. Kezdetben a férjem tiltakozott külföldi útjaink során a béka, rák, kagyló, csiga ellen, hogy nehogy már...Ő? Ilyet? Sosem! Aztán rávettem, megkóstolta. Ma már olyan természetesen eszi (ha mód van rá), mint a bográcsban készített marha- vagy birkapörköltet.

Az internet világában kerestem kutattam új-régi és különleges recepteket, így bukkantam rá a NoSaltyra. Belevetettem magam a receptekbe és itt ragadtam. Olvasgattam, nyilván mindenkinek van saját, jól bevált receptje, de engem érdekelt, más hogy készíti el a valóban hagyományos ételeket, és kerestem az újakat, különlegeseket. Tanultam a receptekből sokat, néha elcsodálkoztam, néha a homlokomra csaptam: hogy ez nekem nem jutott eszembe! Nálunk én kitalálom, a hozzávalókat a férjem beszerzi. Nem szívesen járok bevásárolni, így ez lett a munkamegosztás nálunk. De már nem lepődik meg, ha receptkönyv helyett a NoSaltyról sorolom, mit is vásároljon. Elsőre megmosolyogtak itthon, ha a laptoppal a kezemben kivonultam a konyhába és szakácskönyvként használtam. Ma már nincs összekacsintó mosoly, inkább belekukkantanak, hogy tudják, mi is lesz a kiszemelt fogás.

Lelkesen sütök-főzők a családomnak. Nálunk a „húst hússal” elv érvényesülne, de a hagyományos ízeken, ételeken túl, szívesen párosítom a sült húsokat párolt zöldségekkel. Sikerült lassanként elfogadtatnom a fiúkkal. Süti nélkül sem lehetünk meg. Kerülöm a nehéz, vajas sütiket, inkább a habos, könnyed sütemények felé hajlok. Nem számolok kalóriákat, a kilóinkkal pedig rendben vagyunk, de igyekszem egyensúlyban tartani a nehezebb ételeket könnyebb fogásokkal. Kerülöm és nem szeretem a túl fűszeres ételt és a túl zsírosat sem. Képes vagyok késő este is „összedobni” egy ételt vagy egy egyszerű sütit. Remek pillanatok, én főzők, a férjem kuktáskodik, közben tölt egy-egy pohár édes pezsgőt, közben beszélgetünk.

Most már kilencen üljük körbe az asztalt. Boldogság nézni őket, a két gyönyörű kislány unokámat. Nosztalgiázok, hát igen, tényleg, régen anya is fél napot állt a konyhában... de tudom, ma már tudom, megéri. Míg eltüntetik az ételt, nagy dumák, hangos nevetések...Tényleg érdemes főzni miattuk, értük. Persze az is nagy öröm, amikor a családom többi tagjának és a barátoknak főzők. Pláne nyáron, azok az igazi, kerti, nagy grillezések, bográcsozások. Néha tesztelek rajtuk egy-egy új receptet a NoSaltyból (elképesztően bátor vagyok néha) és nagyon jó, mikor az első falatok után jön a dicséret. Ha időm engedi, és úgy gondolom, másokat is érdekelhet egy-egy ételem receptje, akkor felteszem, és igyekszem úgy leírni az elkészítését, hogy a kezdő háziasszonyoknak is segítséget tudjak nyújtani. A lányom – kezdő háziasszonyként – aggódó kérdéseinek özöne jut eszembe, pl.: na de mi az, hogy vékony rántás?

Ha egy receptet megcsinálok, mindig visszajelzek a recept feltevőjének. Szakácsként számomra öröm, ha másnak is ízlett az általam elkészített étel. Egyszerűen örömet okoz, ha azt írják, finom volt, hiszen ez egy dupla öröm. Túl azon, hogy a családomnak ízlik, másoknak is jó. És ha ez nekem jó érzés, megírom a szakácstársamnak, erre az időt sosem sajnálom. Hiszem, tudom, ezzel neki is szerzek néhány boldog pillanatot. Bevallom őszintén, nem szeretem a „hú de jól néz ki, de guszta, hú de finom lehet” bejegyzéseket, mert azt látom vagy gondolom. De ha leírják, hogy elkészítették és valóban finom vagy kulturáltan, hogy nem jó valamiért (előfordul ilyen is), netán tovább gondolták a receptet, azt nagyon szeretem. Ezek a valódi vélemények inspirálják az embert. Néha pont a hozzászólások miatt kapok kedvet olyan recepthez, amit egyébként eszembe se jutna megcsinálni. Mert kíváncsivá tesz... Sajnos egyre kevesebb az ilyen, sajnálom, és biztos vagyok benne, nem csak én vagyok így vele. Én biztatnék mindenkit, 1-2 mondat, fél pillanat leírni a véleményt, de a kezdőknek és a rutinosoknak sokat segítene egy-egy vélemény, hiszen erről is szól az oldal. Véleménycserékkel segítjük, biztatjuk egymást. Az idejét nem sajnáló receptfeltevőtől se sajnáljuk az időt, dicsérjük meg bátran.

Nemrég kedves szakácstársamtól, Tomatotree-től olvastam egy gondolatot. Teljesen egyetértettem vele: „Nekem sem sikerül minden, amit először próbálok, de átlépek rajta, mert ennek az oldalnak nem a bántásról kell szólnia. Csak azért, mert ebben a felgyorsult virtuális világban azonnal odaszúrhatunk valami epéset, azért még nem kötelező, ugye? Hisz a szakácskönyvből se tépjük ki a lapot, ha nem sikerül a recept.” Kiegészíteném azzal, az első kudarccal nem ér, nem érhet véget a tudományunk. A főzéshez az alapanyagokon túl, kell lelkesedés, a meg tudom én ezt csinálni, a tudat, hogy sikerülnie kell, hiszen én azt akarom. Kell még egy adag bátorság, önbizalom, hiszen majd 30 év tapasztalata után is, egy-egy új, ismeretlen recept kipróbálásához nekem is szükségem van mindegyikre.Mindenkinek nagyon kellemes időtöltést, olvasást kívánok az oldalon, és örömökkel teli sütés-főzést.

A rovat korábbi cikkeit itt találjátok >>

Hozzászólások

Torma

Gabikám, ÓRIÁSI Torma-GRATULA a megérdemelt elismerésért!!! puszi, T :)

Gabys

Köszönöm, köszönöm!! Pusszancs:))) G

pussycat

Draga Gabikam! De jo, ugy orulok, gratulalok!!! A storyd is nagyon jo, puszi, Veronika:)

Gabys

Köszi Veronikám:) Remek társaságba cseppentem:)) Puszim:) G

witch

Szia Gabi! Hat nem tudom mas, hogy van vele, de nalunk az uj receptek kiprobalasa nagyon lelassult. Mindenki hianyolta a megszokott eteleket es meg en is orultem a gyorsan osszedobhato, ismeros izeknek. A receptkonyvembe renduletlenul mentem a finomsagokat, mert tenyleg jol neznek ki a kepek (mindenki egyre profibb a fotozasban+sutes-fozesben), de a nemistudom 20 oldalas valasztekbol nehez kiemelni csak egyet. A laptoppos story ismeros, en is ilyen "kornyezetvedo" lettem, ha nem kell kinyomtatnom legalabb nem pocsekolom a papirt. Kesobb ugysem talalom meg. :)) A het szakacsa cimhez, pedig gratulalok! udv:witch

Gabys

Szió kedves witch:) Köszönöm szépen!:) Tudod én úgy vagyok vele mentek és kipróbálok. Itthon belecsempészem a megszokott kaják közé az újakat. Mivel ismerem a "csepp" családom ízlését, tudom mit tesztelhetek rajtuk. Óvatosan duhajkodom:)) Én tényleg csak azokat az ételeket tárolom, ami merem remélni siker lesz. Ilyen volt pl. a Te potica kenyered. Nagyszer? volt, karácsonykor is azt sütöttem bejgli helyett. Ha elkészítem az ételt, tényleg veszem a fáradságot és megírom. A laptop úgyis ott van nyitva, akkor meg ennyi belefér, miel?tt becsukom, írok, hogy xy is örüljön:) Ha valamiért nem sikerül, azt is megírom, hogy tudjam hol és mi lehet a hiba. Sok jó recept van, tényleg jók a képek is, de igazából nem mindig az a mérvadó nekem. Amikor jön a mit is f?zzek cim? történet, belenézek a receptáramba. Többnyire találok. Vagy ötletet ad. Segít:) És tényleg hiányolom a visszajelzéseket. Látom, hogy több éves receptek vannak fent, rengetegen elmentik, és 1 árva szó se. Kétlem, hogy soha senki nem csinálta +, csak tárolja...Az a fixa ideám, véleménycserével, ötletekkel is segíthetjük egymást:) Köszönöm még 1x, szép hetet Neked?: Gabi

witch

Ooo, igy mar ertem mire gondoltal. :)) Koszonom szepen, szep hetet Neked is! udv:witch

Fahéj

Kedves Gabi! Szeretettel gratulálok A hét f?szakácsa címhez! Nagyon szépen írtál a sütés-f?zés szeretetér?l. Bizony, nem mindenki így születik. Isteni lehet, hogy már kilencen ülitek körül az asztalt, ennyi kedves, éhes szájnak f?zni már komoly, de egyben hálás feladat. :) Gratulálok a családodhoz, a jó és szép receptjeidhez! Köszi a kedves hozzászólásaidat! Kívánok minden jót, még sok-sok csodát alkoss a konyhádban szeretteid örömére! Üdvözlettel: Fahéj

Gabys

Kedves Fahéj:) Köszönöm a szívet melenget? kedves soraidat!:) Igen, eszméletlenül jó, hogy ekkora családom van:) A legkisebb fiam még facér, de remélem el?bb utóbb csak megkérik már a kezét:)) Tényleg egy igazi "olasz" család vagyunk, nagy dumásak, néha csak kapkodom a fejem köztük....és remélem leszünk még többen:) Nagyon szeretek nekik f?zni, hálás kosztosaim, bár néha nagy feladat elé állítanak, mert egyik ezt nem eszi meg a másik meg azt..ezért egyeztet? tárgyalásokat tartok.:) Bár a férjem szerint én vagyok a legválogatósabb. Szerintem meg nem igaz:)) Köszönöm a jókívánságaidat, viszont kívánom, és én is várom a további remek receptjeidet! Szép estét kívánok Neked: Gabi

Vicikó

Szia Gabi! ?szintén megörültem, hogy rólad olvashattam e héten, mint ....!!! :-) Kedves dolog így, kicsit bepillantani mások életébe, akikkel szinte majdnem minden héten "beszélgetünk" kicsit, még ha csak így "virtuálisan" is, és ezekkel a kis bemutatkozó írásokkal úgy érzem közelebb kerülünk egymáshoz. Milyen nagy családod van? Nem is gondoltam! A rózsás kutyi a képen egyébként a 10. családtag?:-))) Gratulálok szeretettel, és nagyon szép hetet kívánok Neked! Vici:-)

Gabys

Szia Vici:) Nagyon nagyon szépen köszönöm!!!:) Igen, én is ?szinte érdekl?déssel szoktam olvasgatni a "sorstársaimat":) Tökéletesen igazad van, apró lépésekkel közeledünk egymáshoz, a hozzászólásokban is ismerkedünk, válunk ismeretlen ismer?sökké:) Igen, hál'Istennek ilyen nagy családom van. Fiatalos nagyinak tartanak a gyerekek, de az unokáim mellett nem is lehet lelassulni, fogalmam sincs mi az hogy megöregedni:))) Néha még én is elcsodálkozom, mikre vagyok képes, táncolok velük, az utcán ugróiskolázok..mit bánom én ki mit gondol:))) A képen nem az én kiskutyám van, de akár lehetne ? is, pont ilyen a házi kedvencünk, aki nagyobbacska cicaméret, és dán dogként ?rzi a házat:))Igen egyel?re még ? a 10.:) Köszönöm Neked még egyszer és én is nagyon szép hetet kívánok Neked:) Gabi?

Csiki Piroska

Drága Gabi! Teljes szívemb?l gratulálok. Bevallom ?szintén meghatódtam a beszámolódtól, f?leg az unokás résznél. Boldog lehet az a család, ahol ilyen anya, nagyi tarja össze szeretetével. Örülök, hogy itt vagy köztünk, köszönöm a sok kedves hozzászólást és a sok finom receptet. Szeretettel ölellek: Piroska

Gabys

Drága Piroskám:) Nagyon szépen köszönöm! Igen az unokáktól meghatódik az ember, hiába nevelt fel sajátokat. ?k mások, de ezt Te is tudod:) Bár a nagyoknak már saját családjuk van, de azért a hétvégeken hazajönnek. Igen, úgy gondolom nagyszer? gyerekeim vannak:) Élvezem a zsivajt, a csendes hétköznapok után:) Már a kislányok is beszállnak a f?zésbe, lelkesen segítenek. Gyártjuk az absztrakt formájú pogácsákat -állítom a legszebbek:)) - és a pudingokat, keverjük a leveseket és közben 66x megkérdezik most már úgye fincsi lesz nagymami???:)) De ezekr?l az élményekr?l Te is biztos órákig tudnál mesélni:) Én nagyon örülök, hogy picit megismerhettelek Téged, benneteket, köszönöm a sok és nagyon jó recepteket! Baráti öleléssel és egy puszival megtoldva köszönöm még egyszer: Gabi

Mercedes

Kedves Gabys!Gratulálok a hét szakácsa címhez!Üdv:Merci:)

Gabys

Kedves Merci:) Nagyon nagyon szépen köszönöm! ? Üdv:Gabi

A kis gasztronauta

Kedves Gabys! Én is csatlakoznék az el?ttem lév?khöz: szívb?l gratulálok A hét szakácsa címhez!! Üdv: Bea

Gabys

Szió Bea:) Igazán nagyon kedves T?led, nagyon szépen köszönöm:) Legyen szép napod, üdvözlettel: Gabi

Évi néni

Kedves Gabi! Meleg szívvel gratulálok a f?szakácsi címhez. Igazán szorgalmas f?szakács vagy, aki szeret f?zni, szeret tanulni, jó receptekkel ellátni az olvasókat. Üdv: Évi néni

Gabys

Kedves Évi, nagyon nagyon szépen köszönöm kedves soraidat:) Jajjjj, dehogy "f?" Tudod mint a jó pap....én is holtig tanulok, f?zni is. Rengeteg jó recept van, tehát van mit tanulnom még és megköszönnöm Nektek:) Nagyon szép hétvégét kívánok: Gabi

Ági78

Szia Gabi! Kicsit késve, de annál nagyobb lelkesedéssel gratulálok Neked a hét szakácsa címhez! :) Puszi: Ági

Gabys

Szia Ági:) Jaj, dehogy vagy megkésve:) Nagyon nagyon szépen köszönöm!!! Épp a héten bukkantam megint a csodaszép sajtodra keresgélés közben. A kertben pont a sajtod miatt a már gyönyör?en zöldell? snidlingemet hajvágásra ítéltem. Remek sajtom lett, hála Neked:) Nagyon szép hétvégét, puszi: Gabi

Címlapról ajánljuk

További cikkek