Ha azt gondolnánk, hogy a konyhai módszerek nem lehetnek étrendspecifikusak, akkor tévedünk. Szerencsére nem nagyot: vannak ugyanis olyan technikák, amelyekkel túlléphetünk az unalmas húsmentes ételeken, kibővíthetjük a tudásunkat, és nem mellesleg ezerszer finomabbá tehetjük a főztünket. Nézzük, melyek azok a konyhai módszerek, amelyek egy húsmentes konyhában tényleg elengedhetetlenek.
Karamellizálás
Persze nem a karamellről és egyéb cukros édességekről van itt szó, bár a cukornak van némi köze a dologhoz. Legalábbis a zöldségekben előforduló természetes cukroknak, amelyek karamellizálódnak a megfelelő körülmények között.
Ez a legtöbbször egész egyszerűen egy komolyabb lepirítást jelent, amelynek az eredménye a barnult, enyhén ropogós, ízes darabok az ételben.
Minden olyan ételben előfordulhat, ahol a zöldségek közvetlenül érintkeznek a forró edénnyel, így van lehetőségük karamellizálódni. Ehhez minimális folyadék, közepes láng és némi türelem kell. Csakúgy, mint a hagymát, szinte bármilyen zöldséget többé-kevésbé karamellizálhatunk. Ettől pedig sokkal mélyebb, karakteresebb íze lesz az ételnek.
Savanyítás
Egy félig hidegkonyhai megoldás, amivel az ízek közül a savanyú spektrumot erősíthetjük. Minden, ami savanyú, sokkal finomabbá teszi a főztünket, mert beindítja a szánkban a nyálelválasztást, azaz jobban érezzük az összes odajutó ízt.
A savanyítás végtelenül egyszerű: kell hozzá egy ecetből, vízből, cukorból, sóból és fűszerekből álló felöntőlé, illetve bármilyen nyers, felvágott zöldség. A savanyúság ezek után kerülhet szendvicsbe, salátába, de főzhetünk is vele: levesekben, egytálételekben, ragukban szerepelhet. Kiváló módszer ez az egyszerű, nyers alapanyagok izgalmasabbá tételére.
Fűszerezés 2.0
A fűszereket használhatjuk hagyományosan, és egy fokkal izgalmasabban is. Ez utóbbit válasszuk inkább, mert sokkal ízletesebb lesz tőle minden fogás. Sok szárított fűszer erejét akkor tudjuk igazán előhozni, ha hőnek tesszük ki.
Az egész fűszereket pirítsuk meg külön, száraz serpenyőben, az őrölteket pedig rögtön a hagymás alapra szórjuk, és hagyjunk nekik nagyjából 1 percet a pirulásra. Vigyázzunk azonban, mert könnyen megégnek, ilyenkor pedig kellemetlen, keserű ízt vesznek fel. Mérsékelt lángon, folyamatos kavargatás mellett pirítsuk őket, amíg illatozni nem kezdenek.
Stir fry
A külföldi terminus tulajdonképpen annyit tesz, mint magas lángon történő, hirtelen pirítás. Ázsiában jellemző módszer, és kiválóan adaptálható (ha nem is tökéletesen és autentikusan) a húsmentes konyhánkba is.
Lényege, hogy a zöldségek ne főjenek szét teljesen, hanem kívül puhuljanak meg, de belül maradjanak enyhén roppanósak.
Így adják ugyanis a legjobb formájukat: megfőzzük őket, de mégis megtartanak valamennyit frissességükből, harsányságukból. Fontos hozzá, hogy minden zöldség nagyjából egyforma méretű legyen, és folyamatos legyen a mozgatás-kavargatás, hogy így elkerüljük a kozmálást.
A leragadt ízek megmentése
Ennek a módszernek sajnos nincsen hivatalos magyar neve (angolul deglazing néven ismert), pedig nagyon fontos a húsmentes főzésben. Egyszerűen annyit jelent, hogy a főző- vagy sütőedény aljára ragadt pirult (de nem égett) darabokat feloldjuk valamilyen folyadék segítségével.
Ezt tehetjük közvetlenül a fazékban is, ahol ragut készítettünk: egy kis víz, alaplé vagy bor hozzáadásával. De olyan változata is lehet, hogy a sütőben, tepsin készített zöldség leragadt részecskéit oldjuk fel, majd használjuk egy szósz készítéséhez, amit a sült zöldség mellett tálalunk.
Ha tetszett ez a cikk, nézd meg legújabb videóinkat is, a legfrissebb tartalmainkért pedig lájkolj minket a Facebookon, és kövess az Instagramon, a Viberen, a TikTokon vagy a YouTube-on!
Ötletek, receptek és mindennemű segítség a húsmentes főzéshez:
