Sertésszűz póréöntettel, serpenyős újkrumplival
Házigazda apukám hozatott egy darab szép sertésfilét, aztán jól itt hagyta a hűtőben... Én rögtön mondtam, hogy sebaj, eláll az, amíg visszaér (vákumban lakott ugyanis a husi), én disznót nem sütök, mivel nem tudok, és nem is szeretem. Aztán valahogy a hét folyamán kiürült a hűtő, csak a malacka árválkodott már benne, én meg elkezdtem olvasgatni a sertésszűz műfajában, s ma estére rászántam magam, hogy mégiscsak elkészítem azt a filét. Több receptből szedtem össze a kombót (a póréöntet forrása a BBC Food oldala), de igencsak jól sikerült. A lepirított újkrumplit régóta a gasztronómia egyik csúcsának tartom, és a krémes póré is finom. Sőt, kiderült, hogy én tulajdonképpen szeretem a sertéshúst - csak zsír ne legyen rajta. Ezen aztán nem volt! Egészen olyan lett, mint a nagypapám flekkenje!
