Ma már a mezei búzán túl számtalan gabonaféle elérhető a piacon, változatosságot kínálva. Bár a kamut nem gluténmentes gabona, mégis könnyebben fogyasztható, mint hagyományos társai, ráadásul rendkívül egészséges, így számos előnnyel jár a fogyasztása. Erről az ősi gabonáról mesélünk most.
Mi az a kamut vagy khorasan búza?
A kamut a khorasan búza levédett neve. A khorasan búza maga feltehetően az északkelet-iráni Termékeny Félholdból származik, és több ezer éves múlttal rendelkezik. Az ősi búzafajta (tudományos neve: Triticum turanicum) az ókori Egyiptomban is népszerű volt, és részben az itteni újkori felfedezésének köszönhetjük, hogy a világon máshol is elkezdett terjedni és népszerűvé válni.
Úgy tartják, hogy egy Montanában élő amerikai pilóta 1949-ben, a második világháború után egy egyiptomi sírban találta a gabonát, amelyről később kiderült, hogy khorasan búza.
Ennek a férfinak az apja farmer volt, aki aztán elkezdte termeszteni a búzafajtát, és helyi vásárokon árusította. Az 1960-as években 16 éves Bob Quinn felfedezte a búzafajtát, majd ő és apja finom vajas, diós íze, rágós állaga és könnyű emészthetősége miatt kezdte el termeszteni.
Quinn annyira lelkesedett ezért az ősi gabonáért, hogy a hamisítatlanság megőrzése érdekében Kamut néven védjegyeztette, ami az ókori Egyiptomban búzát jelentett.
A Kamut fontos tulajdonságai közé tartozik, hogy mindig biogazdálkodásból származik, és soha nem génmódosított. Ennek a gabonának a szemei nagyon hasonlítanak más búzáéra, görbe és barnás színűek, de körülbelül háromszor akkorák, mint a hagyományos társaik. Ennek ellenére ugyanolyan magas, lengő fűszálakból nőnek, mint amire a búzamezőkre gondolva a lelki szemeink előtt megjelennek.
És bár ez a búzafajta tartalmaz glutént, általában emészthetőbb, mint más gluténtartalmú gabonák és élelmiszerek.
Ez annak köszönhető, hogy a hagyományos búzával ellentétben nem génmódosítják.
A kamut egészségügyi előnyei
A bélrendszer egészsége
Az oldhatatlan és oldható rostok keverékével a kamut segít fenntartani az emésztés szabályosságát, és enyhítheti az olyan gyakori problémák tüneteit, mint a székrekedés, a puffadás és a hasmenés. A benne található oldható rostok táplálékul szolgálnak a bélmikrobiomunk egészséges baktériumai számára is, ami a tápcsatornában található mikroorganizmusok összetett ökoszisztémája, és amely befolyásolja az emésztést, az immunválaszt és az általános jólétet, így prebiotikumnak minősül.
A vastagbélben található bélmikrobiom szorosan kapcsolódik általános bélrendszerünk és emésztőrendszerünk egészségéhez.
Az immunrendszer egészsége
De nemcsak a bélrendszer egészségének, hanem úgy összességében az immunrendszerünk egészségének is jót tesz a virágzó mikrobiom. Ez annak köszönhető, hogy a mikrobiom elképesztő módon képes befolyásolni az immunválaszt. Ezen túlmenően a kamut nagyszerű szelén, cink és niacin forrása is, amelyek segíthetnek a gyulladások leküzdésében és a jól működő immunrendszer megőrzésében. Réz- és növényi vegyülettartalma ebben a tekintetben antioxidánsként is funkcionál, segítve az immunrendszer erősítését.
Bónuszként a kamutban található egyik növényi vegyület, a lutein nevű karotinoid védelmet nyújt a degeneratív szembetegségekkel szemben, és támogatja a szem általános egészségét.
Az anyagcsere egészsége
A kamut különösen magas fehérje- és rosttartalommal rendelkezik, amelyek mindkettő hozzájárul ahhoz, hogy hosszabb ideig jóllakott maradjunk, miközben optimalizálják a vércukorszintet. E két makrotápanyag előnye jelentős lehet az anyagcsereproblémákkal küzdők számára – valójában egy 2019-es randomizált kontrollvizsgálat megállapította, hogy a khorasan búza pótlása csökkentette a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásához kapcsolódó testi markereket, beleértve az inzulinszintet is.
A szív egészsége
Ebben a búzafajtában található oldható rostok megkötik a táplálékkal bevitt koleszterint a gyomor-bélrendszerben, és segítenek megszabadulni tőle a szervezetben. Ellenkező esetben a vérbe felszívódva az étkezési koleszterin negatívan befolyásolhatja a vér koleszterinszintjét, ami hozzájárulhat a szívbetegségek tüneteihez. Egy 2017-es tanulmány is ezt támasztja alá, amely szerint a kamutfogyasztás összefüggésben áll az LDL-koleszterin (a rossz fajta) alacsonyabb szintjével.
A csontok és a pajzsmirigy egészsége
A kamutban található magnézium fontos szerepet játszik a csontok általános egészségében, míg a benne található nagy mennyiségű szelén létfontosságú a pajzsmirigy optimális működéséhez.
Hogyan készítsd el a kamutot?
Ha sikerült beszerezned a gabonát, már nem is lehetne könnyebb dolgod. Az éjszakai áztatás után (amely beindítja a csírázási folyamatot, így még emészthetőbbé válik) egyszerűen 40-60 percig kell főzni, amíg megpuhul.
A főtt kamut tökéletes kiegészítője vagy gabonapótlója leveseknek, pörkölteknek, káposztás tekercseknek, töltött paprikáknak, rakott ételeknek, hideg vagy meleg salátáknak és rizottóknak.
Ami az édesebbik oldalt illeti, a gabonát akár kásává is főzheted rizspudinghoz, sütheted müzlibe, vagy akár energiagolyókat is dúsíthatsz vele. Sokan szeretik a kamut kását reggelente a zabpehely helyett. Ráadásul a kamutliszt tökéletes tápláló alternatívája a hagyományos teljes kiőrlésű lisztnek bármilyen süteményben, amit csak el tudsz képzelni, a pitéktől, cookiektól és palacsintáktól kezdve a muffinokig, kenyerekig és még a tésztákig.
Még több érdekes cikk, ami segít majd az otthonfőzésben:
