Nem minden rost egyformán egészséges

Azt már mindenki tudja, hogy létfontosságú az elegendő élelmi rost bevitele – de az, hogy pontosan melyik típusa a hasznos, egyénenként eltérhet, figyelmeztet egy új tanulmány.

Egyénenként különböző lehet, hogy mennyi élelmi rost fogyasztása egészséges, ráadásul előfordulhat, hogy a rosttípusok között is van különbség, azaz nem mindenkinek ugyanaz lesz a megfelelő – derül ki egy, a Cell Host & Microbe szakfolyóiratban megjelent tanulmányból.

Eredményeink azt mutatják, hogy az egyes rostok fiziológiai, mikrobiális és molekuláris hatásai jelentősen eltérnek egymástól

– idézi a sajtóközlemény Michael Snydert, a tanulmány vezető szerzőjét, a Stanford School of Medicine genetikusát.

Nem minden rost egyformán egészséges

A rostban gazdag étrend csökkenti a szívinfarktus, a stroke és a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát – ezt már régóta tudjuk. A sok rost csökkenti a koleszterinszintet, és elősegíti az egészségesebb lipidprofilt az egyébként jellemzően nyugati, azaz még a kevésbé egészséges étrendet követők számára is. Az élelmi rostok olyan szénhidrátok, amelyeket a bélmikrobák szelektíven dolgoznak fel, de ezen kívül az ember számára emészthetetlenek. A mikrobiomra, illetve az emberi biokémiára és fiziológiára gyakorolt hatásuk megértése kritikus fontosságú az élelmi rost-kiegészítések hatékony felhasználásához.

Kémiai szempontból a szálak hosszukban, elágazódásukban, oldhatóságukban, töltésükben és egyéb tulajdonságaikban változatosak. Ez azt jelenti, hogy nem mindegyik ugyanannyira hatékony az egészségmegőrzésben, ráadásul személyenként változó lehet, hogy kinek melyik a legmegfelelőbb. Snyder és kollégái most azt vizsgálták, hogy ugyanazok a rostkomponensek milyen hatással vannak egy csapat kutatási alanyra. Konkrétan az étrend-kiegészítés élettani hatásait vizsgálták két közös és szerkezetileg eltérő oldható rosttal: az arabinoxilánnal (AX), amely a teljes kiőrlésű gabonákban gyakori, és a hosszú láncú inulinnal (LCI), amely a hagymában, cikóriagyökérben és csicsókában fordul elő.

A résztvevők az első héten napi 10 gramm rostot, a második héten 20 grammot, a harmadik héten pedig napi 30 grammot fogyasztottak. Az eredmények rost- és gyakran dózisfüggő mikrobiális és szisztémás válaszokat tártak fel.

Az egyéni egészségügyi válaszok eltérők voltak, volt, akinek javult a koleszterinszintje az egyik fajta rosttól, a másiknál nem volt változás.

Az eredmények azt mutatják, hogy érdemes ebben az irányban is vizsgálódni, és különbséget tenni a különböző rostok között élettani hatásokban.

Forrásunk volt.


Még több a rostokról:

Hozzászólások (0)

Címlapról ajánljuk

További cikkek

8 nagyon szaftos, krémes és könnyed húsétel 1 óra alatt

A lusta, de gyakorlott szakácsoknak ma már rengeteg praktika lapul a zsebükben arra vonatkozóan, hogyan lehet finom, laktató és mutatós ebédet készíteni egy óra alatt. Mi most olyan főételeket hoztunk nektek, amelyekkel nem kell sokat bajlódni, a végén azonban garantáltan mindenki megnyalja a tíz ujját.