Nem minden rost egyformán egészséges

Azt már mindenki tudja, hogy létfontosságú az elegendő élelmi rost bevitele – de az, hogy pontosan melyik típusa a hasznos, egyénenként eltérhet, figyelmeztet egy új tanulmány.

Egyénenként különböző lehet, hogy mennyi élelmi rost fogyasztása egészséges, ráadásul előfordulhat, hogy a rosttípusok között is van különbség, azaz nem mindenkinek ugyanaz lesz a megfelelő – derül ki egy, a Cell Host & Microbe szakfolyóiratban megjelent tanulmányból.

Eredményeink azt mutatják, hogy az egyes rostok fiziológiai, mikrobiális és molekuláris hatásai jelentősen eltérnek egymástól

– idézi a sajtóközlemény Michael Snydert, a tanulmány vezető szerzőjét, a Stanford School of Medicine genetikusát.

Nem minden rost egyformán egészséges

A rostban gazdag étrend csökkenti a szívinfarktus, a stroke és a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát – ezt már régóta tudjuk. A sok rost csökkenti a koleszterinszintet, és elősegíti az egészségesebb lipidprofilt az egyébként jellemzően nyugati, azaz még a kevésbé egészséges étrendet követők számára is. Az élelmi rostok olyan szénhidrátok, amelyeket a bélmikrobák szelektíven dolgoznak fel, de ezen kívül az ember számára emészthetetlenek. A mikrobiomra, illetve az emberi biokémiára és fiziológiára gyakorolt hatásuk megértése kritikus fontosságú az élelmi rost-kiegészítések hatékony felhasználásához.

Kémiai szempontból a szálak hosszukban, elágazódásukban, oldhatóságukban, töltésükben és egyéb tulajdonságaikban változatosak. Ez azt jelenti, hogy nem mindegyik ugyanannyira hatékony az egészségmegőrzésben, ráadásul személyenként változó lehet, hogy kinek melyik a legmegfelelőbb. Snyder és kollégái most azt vizsgálták, hogy ugyanazok a rostkomponensek milyen hatással vannak egy csapat kutatási alanyra. Konkrétan az étrend-kiegészítés élettani hatásait vizsgálták két közös és szerkezetileg eltérő oldható rosttal: az arabinoxilánnal (AX), amely a teljes kiőrlésű gabonákban gyakori, és a hosszú láncú inulinnal (LCI), amely a hagymában, cikóriagyökérben és csicsókában fordul elő.

A résztvevők az első héten napi 10 gramm rostot, a második héten 20 grammot, a harmadik héten pedig napi 30 grammot fogyasztottak. Az eredmények rost- és gyakran dózisfüggő mikrobiális és szisztémás válaszokat tártak fel.

Az egyéni egészségügyi válaszok eltérők voltak, volt, akinek javult a koleszterinszintje az egyik fajta rosttól, a másiknál nem volt változás.

Az eredmények azt mutatják, hogy érdemes ebben az irányban is vizsgálódni, és különbséget tenni a különböző rostok között élettani hatásokban.

Forrásunk volt.


Még több a rostokról:

Ajánlott videó

Legújabb receptek

Klasszikus babos pizza

Nekem ez a pizzatészta bevált, így mindig csak ezt készítem. A zöldbab a hűtőben volt, és nem tudtam mire felhasználni. Így jött egy gondolat, és pizzafeltétnek használtam. Olyat ...

Címlapról ajánljuk

További cikkek

Top Receptek

Egyszerű tökfőzelék

Van, aki tejjel, van, aki csontlével, megint mások kovászos uborka levével készítik - mi így szeretjük, egy kis fűszerpaprikával és sok sok kaporral.

Hagyományos töltött paprika

Turós Emil konyhai alapmű szakácskönyvéből származik a recept. Aki kedveli a hagyományos ízeket, ezzel a recepttel biztosan nem lő mellé.  Az elkészítését annyival egészíteném ki, ...