A sztatinok évtizedek óta a magas koleszterinszint és a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésének egyik legfontosabb gyógyszerei. Az úgynevezett „rossz” LDL-koleszterin szintjének csökkentésével mérséklik az érelmeszesedéshez kapcsolódó szívroham és stroke kockázatát. Idősebb korban azonban egyre összetettebbé válik a kérdés:
vajon érdemes-e egy olyan gyógyszert élethosszig szedni, amelynek előnyei és esetleges mellékhatásai is változhatnak az életkor előrehaladtával?
Egy bizonyos életkor felett ugyanis nem feltétlenül következett be az, amire az orvosok és a betegek számíthatnának.
Egy francia kutatás most újabb adatokkal szolgálhat ehhez a vitához. A Bordeaux-i Egyetem kutatói 1160, legalább 75 éves embert vizsgáltak, akiknek korábban nem volt szív- és érrendszeri betegségük, illetve stroke-juk.
A résztvevőket véletlenszerűen két csoportba osztották: az egyikben abbahagyták a sztatin szedését, a másikban folytatták a kezelést.
Nem nőtt a halálozás kockázata
Három év elteltével a sztatint elhagyó csoportban a résztvevők 7,2 százaléka halt meg, míg azok között, akik tovább szedték a gyógyszert, 7,9 százalék volt ez az arány. A kutatók nem találtak statisztikailag jelentős különbséget a két csoport között.
A súlyos szív- és érrendszeri események, például a szívinfarktus vagy a stroke gyakoriságában sem mutatkozott jelentős eltérés a vizsgált időszakban. A résztvevők életminősége szintén nem változott számottevően attól függően, hogy folytatták-e a kezelést vagy sem.
A kutatás egyik legfontosabb eredménye ugyanakkor nem a halálozással, hanem a koleszterinszinttel kapcsolatos.
Az LDL-koleszterin jelentősen megemelkedett
A sztatinok elhagyása után az LDL-koleszterin szintje átlagosan mintegy 50 százalékkal emelkedett. A gyógyszert tovább szedőknél az átlagos LDL-érték 115 mg/dl, vagyis körülbelül 3,0 mmol/l volt, míg a kezelést abbahagyóknál 171 mg/dl, azaz nagyjából 4,4 mmol/l.
Ez azért fontos, mert az LDL-koleszterin az érelmeszesedés egyik jelentős kockázati tényezője. A magasabb érték hosszabb távon hozzájárulhat az érfalakban kialakuló plakkok növekedéséhez, ez pedig növelheti a szív- és érrendszeri események kockázatát.
Vagyis a hároméves vizsgálati eredmény nem azt bizonyítja, hogy a magas LDL-szint veszélytelen az idősebb emberek számára. Inkább azt mutatja, hogy ebben a konkrét, 75 év feletti, korábban szív- és érrendszeri betegségben nem szenvedő csoportban a sztatinok elhagyása három éven belül nem járt kimutatható többlethalálozással.
Miért fontos, hogy kik vettek részt a vizsgálatban?
A kutatás eredményeit nem lehet minden 75 év feletti emberre automatikusan alkalmazni. A vizsgálatba ugyanis olyan időseket vontak be, akiknek nem volt korábbi szívbetegségük vagy stroke-juk.
Fontos:
Az időskori elsődleges megelőzés, vagyis amikor valakinek még nem volt szív- és érrendszeri betegsége, azonban jóval összetettebb kérdés. A 75 év felettiek ugyanis sok korábbi klinikai vizsgálatban kisebb arányban szerepeltek, ezért ebben a korcsoportban kevesebb biztos adat áll rendelkezésre.
Nem arról van szó, hogy 75 éves korban abba kell hagyni
A kutatás szerzői is hangsúlyozzák: az eredmények nem jelentik azt, hogy minden 75 év feletti embernek abba kellene hagynia a sztatinok szedését.
A gyógyszer folytatásáról vagy elhagyásáról egyénileg kell dönteni. Fontos lehet többek között a vér koleszterinszintje, a vérnyomás, a cukorbetegség, a dohányzás, a családi előzmények, az általános egészségi állapot, a többi szedett gyógyszer és az esetleges mellékhatások.
A sztatinok leggyakrabban említett mellékhatásai közé tartoznak az izomfájdalmak és az izomgyengeség. Idősebb korban ráadásul gyakrabban fordul elő több gyógyszer együttes szedése, ami növelheti a gyógyszerkölcsönhatások és a mellékhatások jelentőségét.
