A nagyböjt, vagyis a hamvazószerdától nagyszombatig tartó időszak április 3-án ér véget, amivel egyből ráfordulunk a húsvétra, ami nem csak a kereszténység legnagyobb ünnepe, de az igazi tavasz kezdetét is szimbolizálja, amit persze rengeteg jellegzetes étellel is ünneplünk. A hagyományos húsvéti ételek között van a sonka, a bárány, a tojás, a bor és persze a kalács, mindegyik szimbolikus jelentéssel bír. A bárány Jézus áldozata, a tojás az újjászületést és a családot, a torma a szenvedést, a bor Krisztus vérét jelképezi, a kalács pedig a kenyér ünnepi, tejjel, vajjal, tojással dúsított változata. Ezeknek a változatai az egész világon megjelennek, sokszor (számunkra talán) egészen meglepő formában, szóval nézzük most a hagyományos húsvéti édességeket a világ minden tájáról!
Nálunk tradicionálisan fonott kalács kerül az asztalra, de Erdélyben a karácsonyi ízek köszönnek vissza húsvétkor: készül diós és mákos pozsonyi kifli, bejgli (egyébként Magyarországon is szokás, mivel eltartható és szépen tálalható sütemény a locsolóknak), de a kuglófok és püspökkenyerek is népszerű ünnepi édességek.
Ott van például az olaszok jellegzetes húsvéti kalácsa, a colomba di Pasqua (másképp: colomba pasquale, vagyis “húsvéti galamb”), ami egy galamb alakú formában sütött kalács, valahol a panettone és a pandoro közötti átmenet kandírozott gyümölcsökkel, jégcukorral megszórva - persze ez régiónként eltérhet. Hogy miért pont galamb, arról sok történet szól, az egyik szerint a VI. század közepén Alboin királynak ajánlottak egy galamb alakú kalácsot a béke jeléül, mikor elfoglalta Paviát, de van, ami szerint Barbarossa Frigyes német-római császár győzelme után két galamb bukkant fel az égen és valahogy ezzel kötötték össze.
Egy másik híres olasz húsvéti sütemény a pastiera napoletana (amit egyébként most az IGEN-ben ki is tudsz próbálni), egy nápolyi édesség, aminek a jellegzetessége, hogy a citrusok, fahéj és a vanília mellett a főtt búza adja az ízét. Hagyományosan kétféle ricottát használnak hozzá: az egyik a tehéntejből készült ricotta di mucca, a másik a juhtejes ricotta di pecora.
Vízkeresztkor és a farsangi időszakban készülnek a háromkirályok tortái, ilyen a spanyol roscón de reyes (vagy rosca de reyes), a portugál bolo rei, a görög vasilopita és a francia galette de rois. Galíciában húsvétkor is készítik egy változatát, a rosca de pascuát, amelyet aprított magvakkal, cukrozott gyümölcsökkel szórnak meg, krémmel díszítik és van, ahol egy egész tojást is sütnek a tetejére.
Aztán ott van még az Egyesült Királyság nagypénteken fogyasztott hot cross bunja, ami tulajdonképpen egy fűszeres húsvéti zsemle, aminek a tetejét fehér mázzal locsolják meg keresztben - talán nem kell nagyon magyarázni, hogy mit szimbolizál.
És végül lássuk az ezektől kicsit eltérő, nem kelt tésztával készült süteményeket: répatortát készítenek a németek, a lengyelek egy babka wielkanocna nevű, leginkább kuglófra hasonlító süteményt, valamint mazureket (másképp: mazurka), ami az összes többitől különbözik és karácsonykor is fogyasztják. Alacsony, maximum két centiméter magas négyszögletes sütemény, aminek az alapja lehet gyúrt, kevert vagy élesztős tészta, amire kerülhet lekvár, dió- vagy mandulakrém, magvak, aszalt gyümölcsök és csokoládé is, ami pár nap pihentetés után lesz igazán finom.
Ha pedig ezeknél is nagyobbat villantanál idén, próbáld ki a vaníliasodóval nyakon öntött babkatortát, amivel biztos sikered lesz.
Ha tetszett ez a cikk, nézd meg a legújabb videóinkat is, a legfrissebb tartalmainkért pedig lájkolj minket a Facebookon, és kövess az Instagramon vagy a YouTube-on!
Még több húsvét erre:
