A süteménysütés során sokszor nem egyértelmű, hogy elkészült-e már az adott édesség. Persze vannak jól ismert trükkök, mint a szúrópróba, de ezekben sem lehetünk mindig 100 százalékig biztosak. Teljesen más jelek utalnak a kész állapotra egy keksz, egy piskóta vagy egy sajttorta esetében. Most ezeket a jeleket fogjuk sorra venni, hogy ne fulladjon többé kudarcba a süteménysütés.
Kevert piskóták, muffinok
A sütemények közül ebben a kategóriában használhatjuk legbátrabban a tűpróbát. Mivel ezek a tészták nyersen lágyak és ragacsosak, megsülve pedig levegősek és „szárazabbak”, a süteményben szúrt fogpiszkáló tényleg képes megmondani, hogy elkészült-e a sütemény.
Ha mégsem bízunk teljesen a tűpróbában, figyeljünk a következő indikátorokra: tapintásra a süti közepe legyen ruganyos, de szilárd.
A színből is megállapíthatunk néhány dolgot: a legjobb esetben a teljes felület aranybarna, és matt színű. Mivel a vaj nyersen fényes, ha a sütemény is fénylik, még biztos, hogy nem sült át.
Kekszek
Kekszek esetében nem mindig a teljesen átsült tészta a nyerő: vannak olyan esetek, amikor a sütemény belsejét egy kicsit „rágósabbra” érdemes hagyni, hogy ne legyen az egész ropogós és száraz. De hogyan érhetjük el ezt az állagot?
Mivel hűlés közben is tovább sül a sütemény (a benne maradt belső hő miatt), egy kicsit korábban kell kivennünk a tepsit, azelőtt, hogy teljesen készre sülne. A keksz külseje előbb készül el, ezért, ha azt már barnának látjuk (de a közepén az ujjunk már nem hagy mély nyomot), el is készültünk a süteménnyel.
Brownie
A brownie tipikusan arról ismert, hogy a belseje krémes, szinte nyersnek hat. Ezért nem süthetjük ugyanazon szempontok szerint, mint egy kevert piskótát. Ha elvégeznénk egy tűpróbát, a massza biztosan ráragadna. Azonban ez ebben az esetben nem jelent problémát, mert a brownie egyszerűen ilyen állagú sütemény.
A felülete legyen szilárd, szinte „ropogós” és repedezett. A beleszúrt tűre ne folyékony massza, hanem sűrűbb, majdnem morzsás tészta ragadjon.
Gyümölcsös piték
Pitét túlsütni szinte lehetetlen (kivéve persze, ha odaégetjük az egészet). A hosszú sütési idő azért is fontos, mert a masszív sütemény alja hajlamos akár egy óra sütés után is nyers maradni. Egy jó pite alul és felül is átsült, ropogós, a töltelék nem áztatja el a tésztát, belül pedig sűrű sziruposra sül.
Hagyatkozzunk a szemünkre: ha átlátszó formát használunk, alul is legyen szép barna a tészta. Felül is hasonló, mély színt, illetve (ha vágtunk lyukat rá, vagy félig nyitott pitét sütünk) a bugyborékoló tölteléket kell látnunk. Egy átlagos méretű gyümölcsös pitének egy óra minimum kell majd a sütőben.
Krémes sütemények
Minden olyan sütemény ide tartozik, amiben a tojás és egy tejtermék keverékéből krémes, pudingszerű desszert jön létre. A sajttorta, a créme brulée, a francia citromkrémes pite mind ilyen.
A tojásos keveréket elég könnyű túlsütni: magas hőfokon összeugrik, rántottaszerű lesz a krém, pedig jó esetben krémes, gazdag és lágy állagúnak kéne lennie. Hogy ezt a katasztrófát elkerüljük, időben ki kell vennünk a melegből a desszertet, hogy az utólagosan benne maradt hő fejezze be a sütés folyamatát.
A kivétel ideje pedig akkor jön el, ha a torta vagy krém közepe még enyhén rezeg, ha megmozgatjuk a formát. Persze ne legyen folyékony, de a teljesen szilárd állagot még ne érje el a krém.
Ha tetszett ez a cikk, nézd meg a legújabb videóinkat is, a legfrissebb tartalmainkért pedig lájkolj minket a Facebookon, és kövess az Instagramon vagy a YouTube-on!
Még több útmutató a legfinomabb süteményekhez:
