Ünnepi bejgli
Az örök karácsonyi kérdés: házi legyen a bejgli vagy bolti? Aki kipróbálja ezt a receptet, hamar rájön majd, hogy a bejgli igenis otthon készítve a legfinomabb. Az elkészítésbe szigorúan csak az vágjon bele, aki vállalja, hogy ezentúl minden évben követeli majd a közönség!
A bejgli egy tradicionális, magyar karácsonyi sütemény, mely eredetileg diós és mákos töltelékkel készül, de ma már rengeteg különböző variációval találkozhatunk, köztük egészen meglepő ízesítésekkel is. A gesztenyés, meggyes-mákos és aszalt szilvával töltött verzió még egy szolidabb irányt képvisel, de ma már csokikrémes, pisztáciás és zserbós töltelékű bejgli is várakozhat a pultban. Ugyan a bejglisütésbe sokan félve vágnak bele, vagy inkább cukrászdában/ szupermarketben veszik meg az ünnepi asztal egyik elmaradhatatlan részét, de egy jó receptet követve magunk is megalkothatjuk. A legtöbben azzal a problémával szoktak szembesülni, hogy még mielőtt elkészülne, berepedezik a sütemény, de gyakori a száraz bejgli és/vagy kevés töltelék, valamint a túlsült, emiatt kiszáradt tészta.
A népi hiedelem szerint a mákos bejgli bőséget hoz a házhoz, míg a diós töltelékű a rontás ellen hatásos. Tésztájához élesztőt kell felfuttatni, egyfajta kelttésztás kalács az alapja.
A bejgli története egészen a 19. századig nyúlik vissza, és a neve a német Beugel vagy Beugeln szóból ered, ami annyit jelent: hajlított, görbe. Eredetileg Pozsony környékéről terjedt el, innen származik a pozsonyi kifli is, amely a bejgli elődjének tekinthető. A mai, rúd alakú forma a 19. század végén vált elterjedtté a magyar polgári konyhában.
A jó bejgli titka az arányokban és a technikában rejlik. A tésztát hideg vajjal vagy zsírral készítik, hogy omlós maradjon, a töltelék pedig sűrű, ízes és nedves kell legyen, de nem folyós.
A sütés előtt a rudat tojássárgájával és fehérjével is megkenik, hogy szép márványos mintázatot kapjon a tetején: ez a bejgli egyik legszebb ismertetőjegye.
A bejgli tésztájának összeállításánál fontos, hogy hideg alapanyagokkal dolgozzunk, és ne gyurmázzuk túl, hiszen, ha a vaj teljesen elolvad, akkor a tészta rágóssá válik, és elveszti omlós állagát.
Tipp az ideális bejglihez:
A tölteléket sose forrón kenjük a tésztára, mert szétáztathatja azt, és érdemes megfogadni a dupla pihentetést is (először szobahőmérsékleten, majd hűtőben), így nyeri el szép mintázatát a tészta. Persze nem szabad megfeledkezni arról, hogy rudat először tojássárgájával, kis pihentetés után pedig tojásfehérjével kell megkenni.
A bejgli egyik legjobb tulajdonsága, hogy akár napokkal előre is el lehet készíteni, hűvös helyen, fóliába csomagolva pedig akár egy hétig is eláll, így a magunk dolgát is megkönnyíthetjük azzal, ha nem az utolsó előtti pillanatokban kapkodunk. A házi bejgli pedig még inkább emelkedettebbé teszi az év sokak által legjobban várt ünnepét.