Alaplé: a legkrémesebb krémleves nyomában

Ha zöldséglevest tudunk készíteni, akkor tuti, hogy a krémlevesekkel is elboldogulunk. Gyakorlatilag ez az egyik legegyszerűbb műfaj, ha főzésről van szó, mindössze pár alapszabályt érdemes szem előtt tartani.

Mint minden levest, krémlevest is szinte bármiből készíthetünk, akár gyümölcsökből is. Lehet édeskésebb, savanykásabb, homogénebb vagy rusztikusabb, készülhet egyféle zöldségből, de akár vegyesen is pakolhatunk bele.

Alapozás

Minden zöldséges krémlevest érdemes hagymás párolással indítani. Ez történhet vajon, olajon, vagy egyéb tetszőleges zsiradékon (kókuszolaj, margarin, zsír, stb.), és hagymából is apríthatunk akár többfélét is. A sózást érdemes már a hagymákkal elkezdeni, így ugyanis gyorsabban puhulnak. Sőt, akár a fűszereket is hozzáadhatjuk egyből a hagymák után, rögtön illatozni fog a konyha!

Zöldség - mire érdemes figyelni

Amikor már szép üveges minden, jöhet rá a zöldség. Itt nem kell nagyon apróra vágni, hiszen úgyis leturmixoljuk a végén. Ellenben érdemes picit megkérgesíteni őket, mielőtt puhára pároljuk vagy főzzük, így ugyanis még intenzívebb lesz az ízük - haladók akár sütőben elő is süthetik a zöldségeket. Ha szárított hüvelyesből (bab, lencse, felesborsó, csicseri) főzünk levest, azt érdemes külön előfőzni, mert általában jóval hosszabb főzési időt igényelnek.

A krémlevesekben az is szuper, hogy tetszés szerint mixelhetjük a zöldségeket. A színek harmóniájára azért érdemes odafigyelni, brokkolit például lehetőleg más zöld zöldségekkel házasítsunk, sárgát a sárgával, és így tovább. A burgonyát pedig jól jegyezzük meg, mint afféle jolly jokert: nem csak a színe semleges, de remek természetes sűrítőanyag a levesekben.

Sűrítés:

A sűrítés első lényegi pontja gyakorlatilag az, hogy megfelelő mennyiségű folyadékban főzzük meg a zöldségeket. Mindig tartsuk szem előtt, hogy hígítani sokkal könnyebb, mint sűríteni, így bármilyen nehéz is, bánjunk csínján a folyadékokkal. A zöldségeket annyi vízzel vagy alaplével (ez esetben óvatosan sózzunk csak) öntsük fel, amennyi nagyjából fél ujjnyi vastagon ellepi őket. 

Ha jól csináltuk, és esetleg egy-két szem burgonyát is csempésztünk a levesbe, akkor simán lehet, hogy csak turmixolnunk kell, külön sűríteni nem.

Ha viszont bő lére eresztettük levesünket, esetleg a krémesítés (ld. lejjebb) során esünk túlzásba, még mindig van pár praktika a tarsolyunkban. A legnépszerűbb, bár mára divatjamúlt sűrítési technika a lisztes megoldás, vagyis a staubolás, ennél egy fokkal modernebb verzió a keményítős sűrítés. Bármelyiket is válasszuk, a levesből először vegyünk ki egy kis adagot, azzal keverjük ki / turmixoljuk le a sűrítőanyagot, majd a leves egészéhez visszakeverve forraljuk ki. Ha ódzkodunk a liszttől, egy-két beáztatott szelet kenyér is csodát művelhet, de sűrítésképpen utólag is beleturmixolhatunk kevés főtt burgonyát, hüvelyest vagy rizst.

Krémesítés 

Krémesíteni mindenféle tejtermékkel lehet és szabad is, fontosa azonban figyelembe vennünk már a sűrítésnél, hogy mennyire folyékony a krémesítőnk. Értelemszerűen ha csak vajat keverünk a levesünkbe, kevesebb extra, a sűrítés után belekerülő folyadékkal kell számolnunk, mintha tejfölt, tejszínt vagy tejet használnánk. Viszont bármi mellett is döntünk, érdemes több adagban hozzáturmixolni, így elkerülve, hogy túlhígítsuk a levesünket.

Vajat egyébként nemcsak a krémesség miatt érdemes beletenni, hanem azért is, mert szép fényessé varázsolja a levesünket. Ha tejmentes vagy vegán verzióban gondolkodunk, használjunk kókuszkrémet, kókusztejet, szójatejszínt, szójajoghurtot, vagy ami épp kéznél van. A sűrűségre természetesen ugyanúgy kell figyelnünk ez esetben is.

Feltétek

A krémlevesek a legegyszerűbben dekorálható fogások közé tartoznak, amit rengetegféleképpen díszíthetünk. Főleg olyasmiben érdemes gondolkodnunk, ami fennmarad a leves tetején, ez lehet aprított, pirított mag, kruton, friss zöldfűszer, baconkocka, zöldségchips, akármi. Jól megfér egymás mellett többféle, eltérő textúrájú feltét is, az imént felsoroltak mellett egy-egy csurgatásnyi olaj, balzsamecet, tejszín vagy egy-egy kanál tejföl, pesztó, esetleg kevés reszelt sajt is remekül áll neki.

Gyümölcsleves

Kicsit kakukktojás a levesek között, de akárcsak a zöldséglevesek, ezek is lehetnek krémesek vagy darabosak, ellenben ezeket többnyire hidegen fogyasztjuk. Általában édesek, leggyakoribb fűszerei a fahéj, a szegfűszeg, a kardamom és a szerecsendió. Tejtermékkel (vagy tejhelyettesítővel) készítjük őket, méghozzá zöldséges társaikhoz képest nagyobb mennyiséggel. Épp ezért különösen fontos a hőkiegyenlítés, hogy még véletlenül se csapódjon ki a fehérje. Sűrítéshez leggyakrabban 1-2 evőkanál keményítőt használunk, vagy pudingport, ha felszállnánk a retrovonatra. Fontos továbbá, hogy ne főzzük túl, mert akkor a gyümölcsök elveszítik a színüket.


Nézd meg az Alaplé korábbi részeit is:

Hozzászólások

Címlapról ajánljuk

További cikkek

Meglepő, de a krumpli elképesztően egészséges, ha jól készíted el

Jellemzően nagyon rossz híre van a krumplinak, és csak kevesen tudják, hogy ha nem zsírban vagy olajban tocsogva, esetleg két kiló vajjal készítik, nagyon is egészséges zöldségről van szó. Sőt, ha a tápanyagsűrűséget nézzük, a burgonya nagyon sok más, sokkal egészségesebbnek tartott zöldséget és gyümölcsöt is kenterbe ver.