Egyre több tudományos kutatás bizonyítja, hogy a kókuszolaj nem hogy nem egészséges, kifejezetten káros az emberi szervezetre és a természetre nézve is. A Qubit részletes írásából több aggasztó tény is kiderül a sokak által kedvelt kókuszolajról, például az, hogy telített zsírsavat tartalmazó olajként rendszeres fogyasztása szív- és érrendszeri problémákhoz vezethet. A telített zsírsavakat alapvetően onnan lehet felismerni, hogy szobahőmérsékleten is szilárdak maradnak, és bár azt hinnénk, hogy a szintén szilárd disznózsír egészségtelenebb, mint a kókuszzsír, valójában a disznózsírban fele annyi telített zsírsav van, mint a már említett növényi zsírban.
Az Amerikai Szív Szövetség (AHA) folyóirata, a Circulation egyik publikált tanulmánya során 16 olyan kutatás eredményeit összegezték, amelyben a kókuszzsír szervezetre gyakorolt hatását vizsgálták. A kutatások során kiderült, hogy a kókuszzsír a nem trópusi növényi olajokhoz képest 9 százalékkal jobban növeli az LDL-koleszterin, és a HDL-koleszterinszintjét is.
De mi a helyzet a természetre gyakorolt hatással?
A Qubit cikkéből kiderül az is, hogy sajnos a kókuszzsír előállítása mondhatni talán még rosszabb hatással van a bolygóra, mint a szervezetre. A kenti egyetem ökológusainak kutatása szerint a kókuszolaj termelése egymillió tonnánként húsz állatfajt veszélyeztet, vagyis ötször többet, mint a mumusként számon tartott olajpálma termelése. Utóbbi ökológiai lábnyomát már sokan ismerik, számos cikk és videó született már arról, hogyan irtanak ki esőerdőket és sodornak veszélybe megannyi állatfajt a termelés során. Míg a pálmaolajból készült termékek ellenőrzésére külön szervezetet hoztak létre annak érdekében, hogy csak fenntartható forrásból származó alapanyag kerüljön felhasználásra, addig a kókuszzsír termelést senki sem figyeli árgus szemekkel. Friss becslések szerint a világon jelenleg 20 millió hektárnyi olajpálma- és 12,5 millió hektárnyi kókuszpálma-ültetvény található, utóbbi pedig azért is veszélyeztet több különleges és ritka állatfajt, mert a kókuszfarmok leginkább trópusi szigeteken honosak. A tanulmány szerint Indonéziában és a Fülöp-szigeteken olyan állatfajok létezését veszélyezteti a termelés, mint a fülöp-szigeteki kancsil, a Sangihe-koboldmaki vagy például az ezüstös császárlégykapó.
Majmokat dolgoztatnak
Itt egy újabb probléma merül fel, mégpedig azzal kapcsolatban, hogyan is gyűjtik be a kókuszdiót a termelők. A PETA július elején hozta nyilvánosságra azokat a felvételeket és információkat, melyek szerint Thaiföldön nemhogy nem emberek, betanított emsemakákók szedik le a kókuszdiókat. A szervezet nyolc olyan ültetvényt talált, ahol születésüktől kezdve fogvatartott, láncon fogott, betanított makákók szedik a termést. A makákókról úgy hírlik, hogy az embereknél tízszer, de akár hússzor is több kókuszt képesek leszedni egy nap alatt. A Qubit információi szerint az állatvédő szervezet a farmok közelében olyan majomiskolákat is talált, ahol nemcsak a kókuszszedésre, de cirkuszi mutatványokra, biciklizésre és kosárlabdázásra tanítják a majmokat, ezzel szórakoztatva a környékre érkező turistákat. A PETA szerint ezek az állatok egyáltalán nem tudnak természetes közegükben élni, a betanítás során saját testsúlyuknál nehezebb terheket cipeltetnek velük, az agresszívabb majmoknak pedig kihúzzák a szemfogaikat azért, hogy ne tudjanak rátámadni "gazdáikra". Ha nincs munka, az állatok szűk ketrecekben "pihennek".
