Húú, hát erről nehéz írni, mert tyúkhúsleves kérdésben, ahány ház, annyi szokás. Azért írom inkább tyúkhúslevesnek, mint csirkeaprólék vagy simán csirkehúslevesnek, mert lényegében ebben (egy extra farhát kivételével) ugyanazok vannak. Véleményem szerint egy igazán jó tyúkhúsleves akkor jó (azon túl, hogy jó az alapanyag), hogy jó tömény, ezért ne féljünk sok zöldséget és húst beletenni. Egy tyúkhúsleves elkészítése könnyű, de egy igazán jó tyúkhúslevest megcsinálni nagyon nehéz. Őszintén szólva, ezt nem lehet egy receptben leírni, mert az ételnek lelke van, és ide is kell ez, még én sem tudom azt a tyúkhúslevest visszaadni, amit pl. anyukám tud csinálni, pedig az alapanyagok ugyanazok. Húsleveskockát ne sajnáljuk, mert nem lesz tőle "kocka" íze, de sokat segít a dolgon, megéri. Én pl azért teszek bele paradicsomot, mert a levesfőzés végén azt szétnyomva megbolondítja a levest. A sózás a legnehezebb, mert véleményem szerint a tyúkhús leves akkor jó, ha kicsit sós, de nem tolakodó. A legfontosabb része a jó tyúkhúslevesnek mégis a főzése, és ez a legnehezebb, ugyanis lassú lángon, gyöngyözve kell főzni, amit beállítani nem könnyű. Erre van egy módszer, az úgynevezett fakanál módszer: Tegyünk egy vastag nyelű fakanalat a peremtől kb. 5 centire, és úgy tegyük rá a fedőt. Ezzel könnyebb beállítani, hogy gyöngyözve forrjon. Profibbak fakanál nélkül is csinálhatják. Szóval íme az én tyúkhúslevesem :)