Az igazán finom rántott húshoz ismerd meg a leggyakrabban használt olajok füstpontját

Az olajhasználat a konyhában egyre „bonyolultabbá” vált az elmúlt években. Legalábbis olyan szempontból, hogy egyre több különböző alapanyagból készülnek olajak, amelyek ajánlott felhasználása mind eltér. Ismerjük meg őket most a füstpontjuk alapján.

Egy olaj füstpontja határozza meg, hogy mire lesz a legalkalmasabb az adott zsiradék a konyhában. Nem mindegy ugyanis, hogy melyikkel állunk neki rántott húst sütni, melyikből készítünk salátaöntetet vagy párolunk rajta zöldségeket. Az adott olaj füstpontja alapján mindig biztonsággal ki lehet választani a megfelelő delikvenst.

Ismerd meg a leggyakrabban használt olajak füstpontját

Mi is az a füstpont?

Tulajdonképpen a füstpont definíciója elég egyértelmű: az a hőfok, ahol az adott olaj elkezd oxidálódni és füstölni.

Több intő jel is utal erre: egyrészt az égett szag, másrészt a sötétülő szín. Ajánlott ezekre a jelekre odafigyelni, ha nem akarjuk, hogy a készített ételünk kellemetlen ízt kapjon.

Ezért érdemes rá figyelni

Persze nemcsak az íz változik a füstpont átlépése után, hanem a zsiradék más jellemzői is. Az „égő” olaj szerkezete elkezd felbomlani, így olyan részecskék is felszabadulnak, amelyek károsak lehetnek az egészségünkre.

Ha egy alacsony füstpontú olajjal kezdünk el sütni, szépen-lassan elkezd megégni, elveszíti (amúgy nagyon karakteres) ízét, aromáját.

A pontot meghatározó tényezők

Akár egy magas füstpontú olaj is veszíthet pozitív tulajdonságaiból, ha sokáig kitesszük a természet elemeinek. A fény, meleg és levegő hatására gyengülnek a zsiradékok, veszítenek az erejükből.

Tároljuk az olajat egy szobahőmérsékletű, száraz és sötét helyen, például a kamrában vagy egy zárható szekrényben. Ha már öregebb olajat használunk, számoljunk azzal, hogy könnyebben meg fog égni, mint a friss.

Szintén meghatározó tényező a finomítás, azaz a zsiradék ipari előállításának folyamata. A finomított olajak jobban bírják a hőt, ezek inkább ajánlottak magas hőfokú főzéshez. Ezzel szemben a finomítatlan olaj inkább langyos vagy hideg ételek elkészítéséhez alkalmas.

Egy szinte teljes lista

  • napraforgóolaj: 230℃, fritőz jellegű konyhai műveletekhez
  • olívaolaj: 240℃, pirításhoz, inkább kisebb mennyiségben sütéshez
  • extra szűz olívaolaj: 160℃, enyhe pároláshoz, hideg ételekhez (saláta, szendvics)
  • repceolaj: 200℃, magas és közepes hőfokú sütéshez is alkalmas
  • avokádóolaj: 270℃, magas füstpontja miatt süthetünk is vele, azonban kellemes íze hidegkonyhai megoldásoknál jól kijön
  • kókuszolaj: 175℃, erőteljes íze miatt inkább kis mennyiségben alkalmazzuk, például pirításra és sütésre
  • kukoricaolaj: 230℃, semleges íze tökéletes bő olajban sütéshez
  • szőlőmagolaj: 215℃, nincs meghatározó aromája, inkább pároljunk, pirítsunk vele
  • mogyoróolaj: 230℃, az ázsiai konyha kedvelt olaja, nagy mennyiségben is használható
  • szezámolaj: 175℃, íze alacsony hőfok mellett jön át kellemesen
  • egyéb magolajak: nagyon különböző füstpontjaik vannak, általában jobban járunk, ha nem melegítjük őket (már csak kellemes ízük miatt is)

Ha tetszett ez a cikk, nézd meg a legújabb videóinkat is, a legfrissebb tartalmainkért pedig lájkolj minket a Facebookon, és kövess az Instagramon vagy a YouTube-on!


Segítünk eligazodni a konyhában:

Forrásunk volt

Ajánlott videó

Legújabb receptek

Lencsefőzelék tejmentesen

A Szilveszter vagy az Újév elmaradhatatlan étele a lencsefőzelék. Tálalhatjuk sült hússal is és ér az év többi részében is lencsét enni, hiszen finom és egészséges!

Csokiszalámi

A csokiszalámi több szempontból is jó választás. Mindenki szokta szeretni, könnyen elkészül és sütni sem kell. Sőt, általában otthon megtalálható az összes alapanyag is. Ízlés ...

Címlapról ajánljuk

További cikkek

Top Receptek

Párolt lila káposzta

A párolt lila káposzta remek kísérője a különféle sült húsoknak, például a kacsa elképzelhetetlen nélküle. Ezzel a recepttel könnyedén elkészítheted Te is otthon, bár tény, hogy ...