Az igazán finom rántott húshoz ismerd meg a leggyakrabban használt olajok füstpontját

Az olajhasználat a konyhában egyre „bonyolultabbá” vált az elmúlt években. Legalábbis olyan szempontból, hogy egyre több különböző alapanyagból készülnek olajak, amelyek ajánlott felhasználása mind eltér. Ismerjük meg őket most a füstpontjuk alapján.

Egy olaj füstpontja határozza meg, hogy mire lesz a legalkalmasabb az adott zsiradék a konyhában. Nem mindegy ugyanis, hogy melyikkel állunk neki rántott húst sütni, melyikből készítünk salátaöntetet vagy párolunk rajta zöldségeket. Az adott olaj füstpontja alapján mindig biztonsággal ki lehet választani a megfelelő delikvenst.

Ismerd meg a leggyakrabban használt olajak füstpontját

Mi is az a füstpont?

Tulajdonképpen a füstpont definíciója elég egyértelmű: az a hőfok, ahol az adott olaj elkezd oxidálódni és füstölni.

Több intő jel is utal erre: egyrészt az égett szag, másrészt a sötétülő szín. Ajánlott ezekre a jelekre odafigyelni, ha nem akarjuk, hogy a készített ételünk kellemetlen ízt kapjon.

Ezért érdemes rá figyelni

Persze nemcsak az íz változik a füstpont átlépése után, hanem a zsiradék más jellemzői is. Az „égő” olaj szerkezete elkezd felbomlani, így olyan részecskék is felszabadulnak, amelyek károsak lehetnek az egészségünkre.

Ha egy alacsony füstpontú olajjal kezdünk el sütni, szépen-lassan elkezd megégni, elveszíti (amúgy nagyon karakteres) ízét, aromáját.

A pontot meghatározó tényezők

Akár egy magas füstpontú olaj is veszíthet pozitív tulajdonságaiból, ha sokáig kitesszük a természet elemeinek. A fény, meleg és levegő hatására gyengülnek a zsiradékok, veszítenek az erejükből.

Tároljuk az olajat egy szobahőmérsékletű, száraz és sötét helyen, például a kamrában vagy egy zárható szekrényben. Ha már öregebb olajat használunk, számoljunk azzal, hogy könnyebben meg fog égni, mint a friss.

Szintén meghatározó tényező a finomítás, azaz a zsiradék ipari előállításának folyamata. A finomított olajak jobban bírják a hőt, ezek inkább ajánlottak magas hőfokú főzéshez. Ezzel szemben a finomítatlan olaj inkább langyos vagy hideg ételek elkészítéséhez alkalmas.

Egy szinte teljes lista

  • napraforgóolaj: 230℃, fritőz jellegű konyhai műveletekhez
  • olívaolaj: 240℃, pirításhoz, inkább kisebb mennyiségben sütéshez
  • extra szűz olívaolaj: 160℃, enyhe pároláshoz, hideg ételekhez (saláta, szendvics)
  • repceolaj: 200℃, magas és közepes hőfokú sütéshez is alkalmas
  • avokádóolaj: 270℃, magas füstpontja miatt süthetünk is vele, azonban kellemes íze hidegkonyhai megoldásoknál jól kijön
  • kókuszolaj: 175℃, erőteljes íze miatt inkább kis mennyiségben alkalmazzuk, például pirításra és sütésre
  • kukoricaolaj: 230℃, semleges íze tökéletes bő olajban sütéshez
  • szőlőmagolaj: 215℃, nincs meghatározó aromája, inkább pároljunk, pirítsunk vele
  • mogyoróolaj: 230℃, az ázsiai konyha kedvelt olaja, nagy mennyiségben is használható
  • szezámolaj: 175℃, íze alacsony hőfok mellett jön át kellemesen
  • egyéb magolajak: nagyon különböző füstpontjaik vannak, általában jobban járunk, ha nem melegítjük őket (már csak kellemes ízük miatt is)

Ha tetszett ez a cikk, nézd meg a legújabb videóinkat is, a legfrissebb tartalmainkért pedig lájkolj minket a Facebookon, és kövess az Instagramon vagy a YouTube-on!


Segítünk eligazodni a konyhában:

Forrásunk volt

Hozzászólások (0)

Címlapról ajánljuk

További cikkek