A vadrizs tulajdonképpen nem rizs, hanem az Észak-Amerikában és Kanadában honos vízifű termése, sőt közelebbi rokonságban áll a zabbal, mint a rizzsel.
A gabonaszálak 1,80-3 m magasra nőnek, melyeket régebben kenuból arattak, úgy, hogy a magokat kiütögették a kalászból.
Napjainkban már nagyüzemi termelése jellemző.
Frissen aratva zöld színű a vadrizs, szárítással tartósítják, ekkor nyeri el a mag lágy, dióra emlékeztető ízét és színe barnás-feketére változik.
A zsírszegény vadrizs gazdag káliumban, vasban és foszforban.
Önálló ételként, rizssalátaként vagy köretként fogyasztjuk.

Bármikor.

Nyers formában jól zárható tartóban, sötét és hűvös helyen.
Miután megfőztük 6 hétig áll el mélyhűtőben és 2 napig hűtőszekrényben.