Amilyen nagy elhatározás és elköteleződés kellett régebben egy tepsi rétes megsütéséhez, manapság már olyan egyszerűen megy a folyamat, köszönhetően a bolti réteslapoknak. Az ilyen egyszerű megoldások mellett azonban hajlamos az ember kissé elkényelmesedni, így belecsúszhatnak olyan bakik a rétes sütésébe, amelyek egészen könnyen elkerülhetők lennének. Ezeket vegyük most sorra.
Kiszáradt a tészta
Ugyan a házi tészta verhetetlen a rétes esetében is, viszonylag ritka, hogy valaki belefog a kézzel húzás szertartásába. Így most kifejezetten a bolti tésztával készülő rétesek hibáira fogunk koncentrálni, hiszen csak maga a tésztanyújtás megérdemelne egy külön cikket.
És alapvetően a bolti réteslappal sincsen semmi probléma, persze csak akkor nem, ha rendesen bánunk vele.
Hajlamos a kiszáradásra, ezért a csomagolás felbontása után terítsük le nedves konyharuhával. Így nem fog annyira szakadni, törni, könnyebb lesz vele bánni. Az igazán ropogós réteshez pedig kenjük meg a lapokat enyhén olajjal vagy vajjal, mielőtt egymásra hajtjuk őket.
Nem használunk elég tésztát
Természetesen nem lenne rendes rétes a rétes, ha hiányozna belőle a lemezes-réteges tészta. Ezt pedig úgy érhetjük el, ha nem sajnáljuk a lapokat: használjunk bőven belőlük, legalább négy réteget fektessünk egymásra.
Ez a kellemes ropogósság mellett azt is biztosítja majd, hogy a rétes nem fog szétszakadni, hanem tartja az alakját és a formáját is.
Túl nedves a töltelék
Mindegy, mivel töltjük meg a rétest, a töltelékre nagyon oda kell figyelnünk. A legtöbb réteshez használt töltőanyag nagyon nedves (alma, meggy, túró), amelynek egy részét (de tényleg csak egy részét) el kell távolítanunk, különben elázik az egész sütemény.
Az almás töltelékhez tehetünk egy kevés búzadarát, keksz- vagy zsemlemorzsát (tényleg ne sokat), ami elszívja a nedvesség egy részét. A meggyet érdemes lecsöpögtetni, esetleg valamennyi darált dióval keverni. A túrótölteléket pedig inkább sűrűre hagyjuk, mint folyósra.
Túl száraz a töltelék
Persze a ló túloldalán sem kellemes az élet: amennyire rossz élmény nyújt egy belül nyers, nedves rétes, éppen annyira szomorú látvány a száraz töltelék. Kiemelten figyeljünk a mákos és túrós rétesekre, ezek ugyanis képesek kiszáradni.
Csakúgy, mint a bejgli esetében, a rétesnél is gondoskodnunk kell arról, hogy a mákos töltelék kellően nedves legyen. Ezt a töltelékhez kevert kellő mennyiségű folyadékkal (pl. tej) érhetjük el. A túró esetében vegyünk jó zsíros tejterméket, és ne sajnáljuk belőle a tojást.
A töltelék mennyisége
Egy isteni rétes középpontjában a tökéletesen eltalált egyensúly áll: a mérleg két végén pedig a tészta és a töltelék helyezkedik el. Az az igazság, hogy hamis mérlegről van szó: nyilván több töltelékre van szükségünk, mint tésztára, azonban ez is valahol egyensúlynak nevezhető.
Ugyanis, ha kevés a töltelék, akkor több tésztát kapunk egy falatban, ami ráadásul szárazabb és íztelenebb (csak a töltelék ízesített) lesz. És a rétesrúd karcsú kinézete sem túl vonzó.
Ellenkező esetben, amikor túltöltjük a rétest, az hajlamos lesz a sütőben való szétnyílásra és szétrepedésre. Ha ilyen süteményt veszünk ki a sütőből, és próbálunk tálalni, akkor ne számítsunk túl látványos eredményre.
Ha tetszett ez a cikk, nézd meg legújabb videóinkat is, a legfrissebb tartalmainkért pedig lájkolj minket a Facebookon, és kövess az Instagramon, a Viberen, a TikTokon vagy a YouTube-on!
Ezeket a konyhai bakikat is kerüld el:
