Hol saját, hol gasztroblogokról összevadászott receptekből vagy legtöbbször ezek vegyítéséből. Szerencsére a NoSaltyn is rengeteg ötlet akad ezekre a mennyei finomságokra, így megvan a kihívás szeptember elejéig. Bár kelttészta-rajongó vagyok, az omlós, vajas tésztájú pitékért is fele királyságomat adnám. Lássuk, hogyan készülhetnek, mire ügyelj!
Kattints szuper meggyes pitékért! >>
A jó minőségű, gazdag gyümölcsfeltéten kívül a tészta mindennek az alapja: ebben az esetben nem kísérletezem semmi mással, ragaszkodom a fehér liszthez (a lisztérzékenyek persze használják a nekik már korábban bevált alternatívát) és a vajhoz, ha omlós pitére készülök. Ez esetben viszonylag gyorsan kell dolgozni a tészta összeállításával: mivel a kezünk melegétől a vaj könnyen olvad, így nehéz lesz vele dolgozni, ezért minél gyorsabb mozdulatokkal gyúrjunk és jó, ha betesszük pihenni hűtőbe a tésztát nyújtás előtt, ami egyébként is kissé macerás lesz: jó, ha fólián tesszük, mert különben könnyen leragad a tészta, gyakorlottabbak enélkül is meg tudják oldani persze.
A piteformát már nem kell semmilyen zsiradékkal kikenni, hiszen a tészta elegendő vajat tartalmaz ahhoz, hogy ne tapadjon le. A másik változatnál alkothatunk könnyű piskótatésztát, finoman vegyítsük össze a keményre vert tojásfehérjét a cukros sárgájával és a liszttel, sütőporból elég fél tasaknyi is. Persze kelt tésztázhatunk, én leggyakrabban ezt vetem be, le se tagadhatnám, mennyire rajongok ezért a ruganyos, levegős gyúrnivalóért. A tésztára való variációk száma aztán végtelen: főzhetünk krémet vagy sima pudingot, netán tojásos, vaníliás, tejszínes keveréket – meg fogunk lepődni, de még ez utóbbi is gyönyörűen megsül, bár elsőre folyósnak fog tűnni, a végeredményben nem csalódhatunk.
Nem elég gyümölcsös pitékből? Böngéssz tovább! >>
A gyümölcsöt nem kell sajnálni: én harminc dekánál biztosan nem adom alább, néha még ennél is többet szórok a krémbe – a cseresznyés pitékkel is csak a magozás hosszas procedúrája miatt nem ápolok annyira jó viszonyt. A favorit az epres pite, ha eszembe jut sütés előtt, hogy félretegyek némi nyers tésztát, akkor kis rudakat sodrok belőle és ezzel díszítem a süti tetejét – akár csak egy amerikai filmben, mikor a háziasszony előkapja a frissen sült pitéjét.
