Általában szőlőt csak csemegézésre veszünk, ritkán főzünk vele. Pedig kitűnő alapanyag, pikáns, elegáns és hétköznapi húsételek, sütik és lekvárok kötelező őszi tartozéka!
Szőlőnagyhatalom
Jó, lehet, hogy kicsit túlzás, de azért jobban el vagyunk eresztve szőlővel, mint banánnal, na. Ezért aztán ilyenkor ősszel, mikor náluk is szezonja van, próbáljunk meg magyar szőlőt venni. Sőt, ha találunk egy kedves, idős nénikét/bácsikát, akkor nyugodtan felvásárolhatjuk az ő készleteiket is. A nagy szemű, mag nélküli import szőlő sokszor csábítóbban néz ki, de a helyi szőlő biztos nem utazott több száz kilométert, és minden bizonnyal kevesebb vegyszerrel is kezelték. Ami pedig a magot illeti - ha találunk benne, kérdezés nélkül rágjuk el, mert a szőlő legegészségesebb része a magja.
Csodakencék helyett szőlőmagolaj >>
Főzz vele bátran!
Aki nem idegenkedik a gyümölcs és hús kombinációjától, annak érdemes minél többféleképpen felhasználnia a szőlőt. Dobozva zárva, camembert kockákkal és pár szem dióval tökéletes nasi, de salátákban is megállja a helyét. Csirkéhez, sertéshez remekül passzol, akár magában, akár mártáskánt, de a vadhúsok ízét is nagyon jól kiemeli. Egy karakteres vadpörkölt ugyanúgy illik, mint egy könnyű, fehérboros-tejszínes szószban készített halhoz.
Tedd bele a sütibe!
A szőlő egyik leggyakoribb felhasználási módja a süti. Nem csoda, mert a keményebb fajták egy kevert tésztát is elbírnak, míg a kisebb szemű társaikból sütés nélküli remekek készülhetnek. Különösen jól megy lágy tejtermékekhez, mint a túró, mascarpone, vagy joghurt, de tésztába tekerve, bor, esetleg vanília sodóval is megállja a helyét! A vállalkozó kedvűek pedig remek szörpöt vagy lekvárt készíthetnek belőle.
