Az 5 legbizarrabb pizzafeltét

Van néhány olyan pizzafeltét, amitől egyenesen falnak tudnék menni – nem értem, hogyan lehet bizonyos élelmiszereket a tésztával és paradicsomszósszal együtt fogyasztani. 

Sonkás-sült babos pizza

A legbizarrabb variációról, amikor tényleg egészen morbid dolgokat képesek egyesek pizzára sütni, most eltekintenék, de Nórával összeállítottunk egy ötös listát azokról az élelmiszerekről, melyeket nem tennénk a pizzánkra, viszont gyakorta látjuk barátaink tányérján.

1. Ananász

Nem és nem. Tudjuk, hawaii pizza egyeseknek a mennyországot jelenti, de nem fér a fejünkbe, hogy hogyan illeszkedik össze a sonka és az egzotikus gyümölcs párosa, főleg egy jóféle vékony pizzatésztán. Az ízkombináció számunkra érthetetlen, valaki pizzafalatozás közben egyszer csak megkívánta az ananászt, ráejtett egy darabot a pizzára és arra gondolt: „hmmm, ez nagyon jó?!”

2. Pizzamozzarella

A mozzarella önmagában, főleg a bivalytejből készülő, melyhez csak igen ritkán adódik szerencsénk, ha egyáltalán, isteni találmány, tésztaételek egyik legkelendőbb hozzávalója, nyáron amúgy is kiemelt szerepet kap a sült zöldségek mellé. Viszont a nyúlós pizzamozzarella néven árusított tejszármazék az, aminek tényleg se íze, se bűze – ezzel a lendülettel papírlapot is lehetne sütni a pizzára.

Olasz vékony pizzatészta

3. Pizzakrém

Ezek a „legveszélyesebbek”, mert sosem tudhatod, hogy milyen ízű lesz, amit a pizzádra kensz. Jó-jó, elolvasod a címkét, de biztosra sosem mehetsz, persze a gyorsaság oltárán áldozandó ez egy vészmegoldás, de néha az ízfokozók annyira elnyomják a minimális, természetes paradicsomízt, nem beszélve a rengeteg sóról, hogy nem győzünk liternyi vizet csapolni a csapból az elfogyasztása után.

4. Felvágottak, szalámik

Ezek általános hozzávalói egy pizzának itthon, kivéve, ha a házhoz szállító cégek érezhetően a legolcsóbb, legvacakabb minőségűt tálalják elénk: akárcsak a pizzakrémen, ezeken is azonnal érződik, hogy mennyi a mesterséges anyag bennük.

5. Csirkehús, csirkemáj

Nóra a csirke különböző alkatrészeit nem tudja elképzelni a pizzán, és hát valljuk be, valahogy tényleg bizarrnak, nem odaillőnek hat egy csirkemájas pizza. Ebben az ételben az lenne a jó, ahogyan az olaszok is valójában szeretik: sok paradicsom, rukkola, legjobb sajt – egyszerűen, de istenien. A csirke valamiért agyonnyomja a légies kelt tésztát.

Az Egyből 5 rovat korábbi cikkeit itt olvashatod >>

Hozzászólások

Törölt felhasználó

Nálunk a disznósajt abáláskor kiszakadt, fájt a szívünk érte. Lesz?rtük, befagyasztottuk, és mikor nagyon nem volt semmi itthon, amib?l f?zni lehetett volna, akkor ez került pizzatésztára :)

GondaJudit

Én ettem már mandarinos-csirkés pizzát is... :) Kb 10 évesen, de nem emlékszem, hogy borzasztó lett volna.

Manna_87

Én a felsoroltak közül mindet szeretem pizzán és nem gondolom, hogy bizarr lenne. Szerintem pont az a jó a pizzában, hogy igazából bármit rá lehet pakolni ami az illet?nek ízlik. Ha csak az eredeti olasz recept szerint csinálnám akkor 1. nem laknék jól, nekem ez a minimál feltét kevés és 2. nagyon hamar megunnám. Én szeretem variálni a tésztára pakolt dolgokat.

Gabys

Kedves Kitti és Nóra, igazából a pizzafeltétekb?l szerintem csak mi csinálunk problémát. Olaszországot többször megjárva, állíthatom, hogy ott nincs ekkora fakszni körülötte. Ami verhetetlen: az ottani pizzatészták. Igazából megkenik vékonyan f?szerezett paradicsom mártásfélével, rádobnak néhány szem félbevágott olivabogyót, vagy néhány szelet felvágott félét és kész. Mondhatnám nagyon "szegényes" a feltét. De ott nem is ez a lényeg, hanem a tésztája. Ha hazai kedvenc pizzánkat keresnénk nagyokat tévednénk, mert 1-2 kivételt?l eltekintve nincs. Viszont itthon valóban ízlésünk és szánkíze szerint variálhatjuk. Szerintem nincs ebben semmi borzasztó. Tudjátok ez olyan, hogy ki mit szeret:) És tovább foglak borzasztani Benneteket, de én aki nem vagyok pizzaimádó, s?t... nagyon szeretem az általam sütött pizzán (boltit sosem veszek) a következ? feltétet: vékonyan megkenem a pizzát ketchuppal (kevéske f?szert szórok rá) ananászkocka, sonkacsíkok, póréhagyma karikákra vágva, reszelt parmezánnal megszórva, ráolvasztva. Pikáns és isteni. Nem mondom, hogy próbáljátok ki, mert elborzadnátok, hogy milyen finom:))))) Szeretettel kívánok Nektek szép hetet és jó pizzázást:): Gabi

Blanketta

szerintem sincs semmi borzasztó az említett feltétekben, inkább a cikk íróinak a sznobsága borzaszt el.

Maffci

Ízlések és pofonok..Én inkább az egyik általatok ajánlott, virslis pizzát nem enném meg! F?leg, miután a legtöbb virsli egy iszonyat, ami meg jó, annak az áráért inkább sonkát vennék.

Vera vagyok

Én elég gyakran készítek pizzát, és úgy gondolom, hogy a pizzára szinte bármit rá lehet tenni, a lényeg, hogy jó min?ség? legyen. Nem extra drága dolgokra gondolok, hanem arra, hogy aminek éppen idénye van, azokból lehet válogatni. Szerintem ebben az ételben az a jó, hogy lehet vele bátran kísérletezni, legfeljebb nem sikerül. :) Legfeljebb a nagyon vad ötleteket kicsi pizzán érdemes kipróbálni. :)

Évi néni

Sokáig gondolkodtam azon, hogy billenty?t ragadjak-e, de nem tudtam megállni. A cikket magát furcsának találtam, hisz szubjektivitásokat tartalmaz. Ez nem baj, de eléggé "befolyásoló" hangulatúnak éreztem. Nem értettem azt sem, hogy mi alapján választottátok azt az öt pizzát, amit választottatok (nem azért mert az enyém áll az élen), de diszkriminálóan hat az egész. Vettem a fáradtságot és végig néztem az összes pizzareceptet, és újra ezen gondolkodtam. Itt mi elkészítjük az ételeinket úgy, ahogy. Rászánjuk az id?t, hogy kiméregessük, fotózzuk, esetleg megszerkesztjük, feltesszük valamiért. Én exhibicionizmusból, meg azért is, mert így nem kell keresgetnem a papír fecniket, de leginkább azért mert hiszem, hogy valakinek ez is segítségére lehet. Sokan kérdezik ismer?seim, barátaim, hogy fenn van-e egy-egy recept, ha ízlett nekik. Ezek az emberek mind forgalmat jelentenek, akik nem csak a receptet nézik meg, de a reklámokat is, esetleg vásárolnak a webshopból, ajánlják másnak is. Ezt csak én gondolom így? Másrészt, szerintem a pizza nagyon jó maradékment? is lehet (bár biztosan ez is elrettent?en hat). A pizzát szerintem mindenki megengedheti magának (legalábbis önköltséges alapon). Mindenki azt pakol rá, amire telik, amit szeret, - még ha ez mások tetszését nem is nyeri el. A szegény olaszok is megették üresen, vagy paradicsomszósszal és megfelelt nekik. Mindezt egy kis házi ketchup f?zögetése közben gondoltam végig, mert ugye nem teszünk akármit a pizzánkra. Sokszor megütközöm, ha egy jó kis "beszólós" üzenetet kapok és utána nézek az üzen?nek, aki csodák csodájára egyetlen receptet sem tett fel még soha. Szerin tem nem szükséges senki ízlését megreformálni. Mindenki egye azt, amit szeret. Szép napot kívánok! Üdvözlettel: Évi néni

Országh Kitti

Kedves Éva! A cikk ezek szerint félreérthet? volt: a mellékelt receptek, képek éppen nem elrettentésül, ellenkez?leg, pozitív példaként kerültek be a cikkbe, így felülre és nyitóképnek pont a tied, mert nagyon szépnek találtuk válogatáskor :) Az írás valóban szubjektív, a mi ízlésünket tükrözi - ezen felül persze mindenki azt tesz a pizzájára, amit szeret, mi az általunk kevésbé kedvelt, furcsa párosításokat szedtük csokorba, valóban, némi ízlésformáló küldetéssel. Sajnálom, ha félreérthet? volt a képválasztás, éppen ellentétes okkal választottam a te képedet nyitónak :)

Évi néni

Kedves Kitti! Els?sorban köszönöm a gyors választ. Ne hidd, hogy hisztizek és azért írtam a hosszú üzenetet. Nem magam miatt, hanem inkább másokért. Én még egy más világban n?ttem fel, nem a közelmúltban, így más nézeteket vallok, mint te. Félre ne érts, nem kardozni akarok ezen az oldalon, csak nekem a cikk "beszólós" (ez itt er?sen idéz?jel) volt. Nem rád írtam, hanem,amint említettem annak az érzésnek, amikor valaki szeret odaszólni, de személytelenül. Én azt gondolom, hogy itt inkább (úgy mint az elején) segíteni, támogatni kellene egymást, mert az olvasónak, vagy szakácsnak (f?leg a kezd?nek) a bátorítás, kézen fogás használ. Amiért én recepteket teszek fel, az,-amit sokszor leírok,- hogy egy ötletet adjak, amit bárki tetszése szerint tovább fejleszt a maga ízlése szerint. Csak én nem mondom meg, hogy milyen legyen az ízlése. Két év alatt (pont ma van a szülinapja az els? megjelent receptemnek), mióta itt írogatok talán két-három alkalommal nem álltam meg, hogy ne válaszoljak vissza, ha valami nem tetszett. Kés?bb ezekb?l minden esetben kellemes kapcsolat alakult ki. Így nekem is vannak szakácsok, akiknek minden receptjét végig nézem, és vannak akiknek nem, viszont nekik nem is írok semmit. A mai társadalomban ez már avitt, de én még eszerint cselekszem. Tehát tisztázásként nem téged szeretnélek kikezdeni, hanem csak lereagáltam, amit a cikk kiváltott bel?lem. Hidd el, nem azért, mert az én receptem is ott van. Üdvözlettel: Vass Éva Mégegyszer

Címlapról ajánljuk

További cikkek