Sushi Évi néni konyhájából

Már régebben megvettem a nori lapot és a rizst, de soha sem kezdtem neki. Mikor felvezettem, hogy készítenék, akkor gyerekem csak ennyit mondott:"Fúj, szusi?" Most nem kérdeztem, hanem főztem három tekerésnyihez rizst (hogyha nem kell senkinek, ne kelljen sokat elpasszolni a háztól), és csak feltálaltam. Fiam, mint éhes vércse csapott le rá, és az utolsó falatig eltüntette, majd megkérdezte van-e még. Szóval tekergettem, ők meg ették. Félreértések végett, imádom a gyerekemet, de minden étellel meg kell küzdenem, hogy "esetleg" méltóztasson megkóstolni. Lehet, hogy sokan gondoljátok, hogy bolond vagyok, mit ugrálok körülötte, de biztosan ugyanannyian meg is értitek a törődésem.