Régimódi bécsi kocka
25 évvel ezelőttöl 10 évvel ezelőttig nagyon sokat jártam Pesten az Árpád híd-i metrómegállónál. Valahogy úgy hozta a sorsom, hogy ez a hely mindig átszállópontként szerepelt a napi utazásaimkor. Az aluljáróban valamelyik peronnál volt egy büfé, ahol remek süteményeket lehetett kapni. Ott és akkor ettem életemben először Bécsi kockát. Akkoriban még nem főztem. Ez a büfé talán még a mai napig is létezik, nem tudom, már régen nem jártam arrafelé, de a lényeg, hogy egyszer csak eltűnt az én kedvenc sütim a polcról. Nagyon sajnáltam, mert komoly spirituális élmény volt, ahogy a két kissé kemény tésztalap közt tornyosuló, kesernyés diókrém kinyomódott az első harapáskor, és körbe-körbe kellett nyaldosni a sütit, olykor apró darabokat leharapva a ropogós linzertésztából. Komolyan mondom szerelem volt első látásra, amit azóta sem tudtam elfelejteni. Olyannyira nem, hogy ahány cukrászdában jártam életem során, majd mindenhol kerestem, de sehol sem árulták. Aztán a minap eszembe jutott, gondoltam nekifogok és megkísérlem legyártani életem első Bécsi kockáját. Elkezdtem keresgélni a neten, ez a recept több recept összevonásával a saját képemre formálva született meg. Nagyon bátran ajánlom mindenkinek, tényleg nagyon nagy élmény! De az első harapással csak lassan, érzéssel...
