Pirított padlizsán curry
Elég prózai oka volt annak, hogy padlizsánt vettem a zöldségesnél. Jóuramnak ki kellett húzni egy fogát, ami - sokan tudjuk sajnos - azzal jár, hogy jóideig figyelni kell a fog helyén keletkezett luk tisztántartására. Nem célravezető a mákos tészta vagy egyéb hasonló, apró alkatrészekből álló étel fogyasztása, és olyan sem, amit nagyon meg kell rágni. Értelemszerűen maradt a krémleves ebédre, mint ötlet, de hát ettől meg szegénynek felkopik az álla. A zöldségesnél tétován nézelődve pörögtek a kerekek a fejemben, mi lehetne az, amivel jól is lehetne lakni, de mégis puha marad, anélkül, hogy szottyosra kéne főzni és szétmállik a fazékban. Egyértelmű volt. Lenyúltam néhány padlizsánt. Gondoltam, majd gyártok belőle krémet, de erre aztán nem került sor. Amint elkezdtem felkarikázni őket, és a kés finoman beleszántott a szivacsos húsba, ahogyan a sótól kiültek a szeletekre a kis vízcseppek, már tudtam, mi lesz belőle. A curry mindig jó választás. A curry elkészítése - bármelyiké - nem igényel varázslatot, misztikát és egyéb ködös dolgokat - bár tartalmazhatja... ;-) A curry készítése egyszerű is lehet, ha betartunk néhány alapszabályt - függően attól melyik fajtáról van szó. Lehetnek pépesített szószalapúak, amiket különböző magvak (kesudió, kókusz, stb) és/vagy zöldfűszer hozzáadásával készítenek és vannak a klasszikus, hagyma pirítós, paradicsom-, joghurt- és egyéb szósz felöntős változatok is. A fűszereket magunk is összeválogathatjuk, de azért lesznek esetek, amikor majd tanulunk a saját hibánkból és mondjuk a köménymagot, a szerecsendiót, nem biztos, hogy összetákoljuk a kurkumával, ha nagyon fokhagymás alapról van szó. Ésatöbbi. Egy szó, mint száz, curry-t készíteni jó dolog, a fűszeressége nem idegen a kultúránktól és ne feledkezzünk meg a fűszerek hatásairól sem. Az ayurvédában sok ezer éve alkalmazott tudás a főzésben tökéletesedik, ahol egy egyszerű leves is képes meggyógyítani a beteg embert... Bár a fogat nem növeszti vissza, de az ízélmény feledtetheti a bánatot.
