A karfiol talán nem a legelegánsabb zöldség, és lehet, hogy nem is mindenki kedvence, azonban laktató, és viszonylag költségbarát ételeket alkothatunk belőle, ami viszonylag fontossá teszi a jelenlegi válsághelyzetben. Ilyenkor pedig nem engedhetjük meg magunknak a pazarlást vagy a még használható élelmiszerek kidobását: nézzük hát meg, mi mindenre használható a karfiol összes része!
Kis karfiolanatómia
Amikor megveszünk egy fej karfiolt, az többféleképpen is kinézhet: lehet, hogy több levél van rajta, vagy egyáltalán semennyi, kisebb vagy nagyobb szárrész díszeleghet a végén.
A nagy, zöld leveleket általában levágják (főleg a bolti zöldségnél), mert az könnyen zúzódik, fonnyad, rohad.
A szár pedig általában fásnak, koszosnak tűnhet, természetesen azért, mert az érintkezett a leginkább az anyafölddel, majd pedig a feldolgozólánc különböző elemeivel. Teljesen csupaszon persze ritkán érkeznek a rózsák, nézzük hát, mire jó a többi rész!
A levelek
Valamennyi levelet biztosan fogunk kapni, és ezen a mennyiségen múlik, hogy mihez tudunk majd kezdeni. Ha kevés levelünk van, de jó állapotban (friss, nem fonnyadt, nem száraz), akkor szeleteljük vékony szálakra, és tegyük salátába.
Ha viszonylag nagyobb leveleket kapunk, akkor meg is párolhatjuk őket: kevés olajon, forró serpenyőben, amíg kicsit oda nem kapnak (ízre olyan lesz, mint a káposzta, jól áll neki a karamellizált kesernyés aroma).
Ha szép, egyben maradt leveleink vannak, akár meg is tölthetjük őket: ehhez érdemes először blansírozni a zöldeket, hogy kissé megpuhuljanak. Hússal, gabonás keverékkel vagy zöldségekkel is megpakolhatjuk. Ugyanezek rakott ételbe is kerülhetnek.
A kevésbé szép, esetleg fonnyadt (de nem penészes vagy rohadt!) részekből főzzünk alaplevet.
A szárrész
A karfiol szára kissé kemény dió, azaz pontosabban mondva kemény zöldség: kívülről bőrszerű héj védi, és hajlamos fás lenni belülről. Persze a legtöbbször azért juthatunk vele valamire: a legrosszabb esetben beledobhatjuk egy fazék vízbe más maradékokkal, és alaplevet főzhetünk belőle.
El lehet különíteni a szárrészeket:
- vannak a külső szárrészek: ide tartozik a torzsa és minden vékonyabb szár, ami a leveleket tartja
- vannak a belső részek: ezek a vaskosabb szárak, amelyek a karfiolrózsákat tartják, de általában levágjuk őket, mert túl hosszúak és lassan puhulnak
A külső részek általában koszosak, ezért érdemes őket alaposan megmosni. Majd essünk nekik egy hámozóval, és fejtsük le róluk az esetleges keményebb, bőrszerű héjat.
A belső rész már puhább, darabokra vágva kerülhet levesbe, főzelékbe, egytálételbe.
A belső szárakat egyszerűen csak meg kell mosni, hámozni nem kell. Ezek sokkal zsengébbek, így nem csak a főzés módszerével hasznosíthatjuk őket: kerülhetnek serpenyős pirított ételekhez (pl. tészta, rizs), vagy egy hámozóval hajszálvékonyra szeletelve salátákba is.
Ha tetszett ez a cikk, nézd meg legújabb videóinkat is, a legfrissebb tartalmainkért pedig lájkolj minket a Facebookon, és kövess az Instagramon, a Viberen, a TikTokon vagy a YouTube-on!
Ezeket a maradékmentő tippeket is lesd el:
