Karamellás birstorta
A birs megint egy olyan dolog, amihez nem nagyon lehet hozzájutni ezen a környéken. Ismerik, hallottak róla, az öregebbek talán még dédelgetnek egy-egy kiörgedett fát a kertben, amit talán már százszor kivágásra itéltek, de még sosem szánták el magukat. Egyszóval birset szerezni itt Frankfurt körül nem egyszerű. Aztán történt egy napon, hogy jóuram hugával a városba mentünk megnézni egy új üzletet. Az érdekessége csak annyi volt, hogy olyan dolgokat árulnak, amiket már nagyanyáink is használtak, mindezt változatlan formában - viszont piszok drágán. Egyszerűen vették azokat a régi jó dolgokat, amiket jól ismerünk a 30-40-50 évvel ezelőttről, aztán kerestek valakit, aki legyártja és most divathóbortból árulják. És itt, ebben az üzletben, díszletként fedeztem fel birseket. Azonnal leszedegettem őket és a kasszához vittem, először nem értették, hogy mit akarok vele. Eltartott egy darabig, mire megegyeztünk, hogy megvenni szeretném, nem is nagyon értették a dolgot. Aztán úgy hozta a sors, hogy pár nappal később megint visszamentünk. Akkor már egy egész rekesz volt kirakva belőle... Elhoztam. Hát, így készült a vendégségbe vitt pite.
