Csokoládétorta Capucine konyhájából
Mivel nem vagyok kanadai, én is sírok a csokoládéért akkor, amikor morgok és felváltva sírok és nevetek, valahogy minden olyan kilátástalannak tűnik, és nem számít sem fogyókúra, sem magamnak tett ígértet, hogy mértékletesen eszem belőle. (Magamnak nem teszek olyan ígéretet amiről tudom, hogy nem tartom meg, ezt egy általános gondolkodásmódra tett utalásként kell értelmezni, fogyókúra esetében szintén.) Mindenképp csokoládé kell, minden csokis kekszet, száraz csokis gabonapelyhet beabrakoltam. Fúúú, annyira jó lett, pedig alig raktam bele valamit, kőleves tematikára elkészített sütemény. Apukám múltkor juttatott nekünk egy kis tört és pirított diót otthonról, találtam a hűtőben néhány bonbont, visszafogtam magam, és inkább beleraktam... nagyon finom lett vele, az illatokat elég csak elképzelni.
