Cikória

Nyugat-Európában rendkívül népszerű, kesernyés ízű, téli zöldség. Elnevezése kissé zavaros: Angliában cikóriaként utalnak rá, míg az Egyesült Államokban endívia a megnevezése, ugyanakkor az endívia Angliában a fodros levelű salátát jelenti, amit az USA-ban cikóriaként ismernek. Már a görögök és rómaiak is ismerték a növényt. Gyökerét pótkávé- és inulingyártásra használják. A gyökérben és a levélben egyaránt sok tejnedv található. Nyugat-Európa egyes országaiban nagyüzemi méretekben termelik a cikóriát. Főidénye októbertől márciusig tart. Emészthető rosttartalmának köszönhetően a cikória elősegíti az emésztést. Ásványi só tartalma meghatározó, de tartalmaz kalciumot, káliumot, foszfort és meszet is. Karotin- és A-vitamintartalma is jelentős, s gyökerében mintegy 15% inulin található. A cikória a korszerű táplálkozás egyik meghatározó tagja, mivel télen is friss vitaminforráshoz juttatja a szervezetünket. Egyike a legkeresettebb téli zöldségnövényeknek. A cikóriából jellegzetes ízű ételek készíthetők. A levelei enyhén kesernyés ízűek. A cikóriakávé kesernyés ízét az inulin adja. Sokan kedvelik a majonézes cikóriasalátát is. Közkedvelt étek egyes családokban a virslivel töltött cikória is. A cikóriarózsákból lehet krémlevest főzni, de egyes háziasszonyok meg is sütik. Szedés után hűvös helyen hetekig tárolható, és sokáig friss marad. A felhasználás előtt azonban érdemes gyengén sós vízben áztatni, hogy a leveleiben felhalmozódott keserűanyagot kioldjuk Sokféle, sokszínű fajtája létezik. Színe egyben az ízéről is tanúskodik: minél halványabbak a levelei, annál kevésbé kesernyés az íze. (Forrás: Házipatika)