Zöldséges ízlések és pofonok

Gréti szerint a rakott zöldség olyan sportág, ahol a „muter kezét megkötik a konyhában". Ha neked is gondot okoz a csemete zöldséggel való etetése, olvasd el, Gréti hogyan csinálja!

A nagymamák kolbász avagy darálthús nélkül soha nem készítenék. Mások a cukkinire és padlizsánra, megint mások pedig a paradicsomra és a póréra esküsznek. Abban azonban mindnyájan egyetértenek, hogy a rakott zöldségek ízharmóniája elképesztően sokszínű, így egyszerűen ez egy megunhatatlan étel.

Akár a piacon járok, netán egy nagybevásárló sorait koptatom, a zöldséges pultnál töltöm a legtöbb időt. Válogatok. Egyszer annyira elmerültem a müncheni Viktualien piacon a tapogatásban, forgatásban, szagolgatásban, szemügyre vételezésben, hogy egy istenes bajor dörgedelmet kaptam cserébe. Az árus majdnem lenyakazott. Németországban ugyanis nem nézik jó szemmel, ha a kedves vevő közelebbi ismeretségbe szeretne kerülni a portékával. A legszebb darabokat szoktam megvásárolni, de ez nem feltétlenül jelenti csak az esztétikai szépséget, hiszen a szép, szebb, legszebb mindenkinek egy kicsit más tartalommal bír. Sokszor előfordul, hogy a kelleténél többféle tetszik, így hatalmas zsákkal érkezem haza. A hűtőbe ezt a mennyiséget betuszkolni viszont már nem tudom. Gyors logisztika után jön a döntés: ma este rakott zöldséget készítek!

Valószínűleg a legtöbb háziasszony azt mondaná, hogy a rétegezett ételek csúcsán a rakott krumpli áll. Ezt a véleményt a mi gyerkőceink nem osztják, sajnos. A cukkini és a padlizsán sem sikerlistás náluk. Hiába kóstoltam meg egyik barátnőm fantasztikus tepsis cukkinijét – amit természetesen azonnal meg is sütöttem volna, amikor hazaértem – és hiába hallottam a héten egy grillsajtos rakottas receptet, elkészíteni mégsem tudom. Nincs rá felvevő piac. Mennyi finomságot ehetnénk! Sebaj, azért megtaláltam a gyenge pontjukat, a zöldeknek nem tudnak ellenállni. Brokkoli, ceruzabab gyönyörű párosítás. A brokkolit krémlevesként és pároltan is kedvelik, a bab pedig olyan vaj puhára sül a rétegek között, hogy szinte csak ízesítőként funkcionál.

Alma minden mennyiségben

Suliba is ezt viszik, sütiben is ezt kedvelik. Benne, vagy a tetején, ez már csak másodrangú kérdés, gondolhatnánk ezek után. Az almás pite azonban mégsem a fő kedvenc a mi házunk táján. A tésztája sem a legizgalmasabb és a reszelt dió, amit alá szórok, hogy a gyümölcs levét felszívja – egyenesen elborzasztja őket. Ezt is meg lehet oldani egy egyszerű húzással. A piskóta puha, illatos tésztája minden gyermek szívét meglágyítja. Emlékszem, nagymamám meggyesére, amit én sem tudtam abbahagyni. A szeletelt almás változat pedig egyenesen gyönyörű. Trükkösen még diót vagy akár mandulát is belecsempészhetünk a tésztába, ha az előírt lisztmennyiségből valamennyit elveszünk, és a helyébe darált formában beleszórjuk.

Jövő héten narancsos kacsát sütök és meggyes-káposztás rétessel tálalom a receptúrát elétek, addig is gyűjtsük a sok almás süti és rakottzöldség-variációt!

Gréti

Ajánlott videó

Legújabb receptek

Kovászos uborka hagyományosan

A kovászos uborka az a savanyúság, amelyet nyáron majdnem minden magyar család hűtőjében megtalálunk, méghozzá egy jó nagy befőttes üveggel. Jól behűtve akár magában is frissítő ...

Citromfagyi

Mindösszesen 5 alapanyag és pár óra pihentetés szükséges hozzá, hogy elkészítsétek a szezon legfinomabb citromfagylaltját. Nem kell se fagylaltgép, se extra alapanyagok: dobjuk össze 10 ...

Címlapról ajánljuk

További cikkek

Top Receptek

Kovászos uborka hagyományosan

A kovászos uborka az a savanyúság, amelyet nyáron majdnem minden magyar család hűtőjében megtalálunk, méghozzá egy jó nagy befőttes üveggel. Jól behűtve akár magában is frissítő ...

Klasszik lángos

A lángos egy hamisítatlan magyar találmány, amit elsősorban a nyári időszakhoz kötünk, azonban az év bármely időszakában elkészíthetjük. Ropogós szélek, puha belső és légies ...

Kovászos uborka egyszerűen

Túlmisztifikált receptek helyett a 96 éves Dédimama receptje. Tanyán született, ott nőtt föl, sok hasznos  praktikát hozott magával. Sokszor készítettük már, de legfinomabb akkor ...