Nehéz fába vágjuk a fejszénket! A francia gasztronómiáról írni nem egyszerű feladat, hiszen a jellegzetességeik tájegységenként változnak.
Azt is mondhatnánk, hogy mindenféle élelmiszert fogyasztanak, viszont a nehezen megragadható, amolyan „franciás” modorral. Nehéz ételeket előszeretettel készítenek, ugyanakkor sosem esnek túlzásokba, valahogyan mindig megőrzik az ízlésesség határait. Először is! A franciáknál nincs margarinozás! Halmozzák a vajat, a mediterrán vidékeken pedig a valódi olívaolajat, előbbit klasszikus reggeliként, egy omlós croissant mellé is tálalják. S ha már a nap első étkezése: a legendás párizsi kávézókban az erősebb presszó ugyanúgy dívik, mint a lazább tejeskávé. Rengeteg zöldség és gyümölcs kerül nap mint nap az asztalokra, nem cicóznak, ha nagyobb étkezésekről van szó: különösen az összeülős, borozós vacsorák örvendenek nagy népszerűségnek a fiatalok körében (talán mondanunk sem kell, hogy ilyenkor ipari mennyiségben fogy a kiváló vörösbor, a dió és a helyi készítésű, termelői sajtok, különösen a camembert).
Lassan a hússal – francia almaboros marha >>
Kedvelt még ezen kívül a „francia tejföl”, a creme fraiche, ami több mint 30 százalék zsírt tartalmaz. Bár viszonylag sokféle húst fogyasztanak, a marhának kiemelkedő szerepet biztosítanak: a boeuf bourguignon új fejezet lesz annak, aki eddig csak marhapörköltet kóstolt. Igen, békát, csigát is esznek – ez régóta a gasztrokultúra része. Hal, kagyló, a fejedelmi éteknek számító osztriga leginkább Normandiában nagyon népszerű, de az egész ország gasztrokínálatában fellelhetjük a tengeri herkentyűket. Provence-ban a mediterrán konyha elemei érvényesülnek: rengeteg olíva, paradicsom, articsóka, sok-sok frissen használt zöld fűszer jellemzi a tájat, többen a világ egyik gasztronómiai csúcspontjaként értékelik az itt kóstolható finomságokat. Burgundiában találjuk a híres-nevezetes, testes vörösborok őshazáját, ugyanitt készül a franciák másik büszkesége: a függőséget okozó dijoni mustár – szinte minden árusnál, piacon kaphatunk belőle.
Savoya megyében is hanyagolják a nagyüzemi ételgyártást: a vadhúsok és erdei gombák találkozásából elképesztő ételkölteményeket alkotnak a szakácsok. Az édességeik az egész világot meghódították a maguk egyszerűségével: creme bruléé, clafoutis, tarte... Az egész országban elterjedt ugyanakkor a ratatouille – azaz a lecsó, természetesen nyáron a legfinomabb. Ezen kívül a franciák nemcsak isszák a bort, hanem főznek is vele, nem is keveset: szinte mindenbe löttyintenek pár deci száraz vöröset vagy fehéret. Nem ragaszkodnak görcsösen a receptekhez, majd' mindenkinek van bevált lecsója, tuti marhahúsos receptje.
