Valószínűleg sok háztartás kamrájának polcán megtalálható egy üveg Marinara szósz. Gyakori választásunk, ha olaszos ételeket, elsősorban tésztát akarunk főzni. A legtöbben készen vesszük a boltban, talán ezért is lehet, hogy kevesen tudjuk pontosan meghatározni, hogy mi fán terem a Marinara szósz.
Mi a Marinara?
Az alap olasz szószok egyike, és mindössze négy hozzávalóból áll. Elkészítéséhez paradicsom, olaj, fokhagyma és zöldfűszerek kellenek.
A tradicionálisnak tartott Marinara csak a fent említett összetevőkből áll. Persze legtöbbször szószalapként kezeljük, és kedvünk szerint változtatjuk tovább: hagymát, csípős paprikát, olajbogyót, esetleg húst adunk hozzá.
Honnan származik?
Ugyan pontos adataink nincsenek erről, de nagyon valószínű, hogy a Marinara szósz Dél-Olaszországban (Nápoly vagy Szicília környékén) született a 16. században. Ekkor vált ugyanis először elérhetővé az Amerikából behozott paradicsom.
Nevét a tengerészekről (olaszul marinai) kapta. Mivel a szósz hozzávalói sokáig elálltak, a hosszú hajóutak gyakori ellátmánya volt a Marinarával készült tészta.
Világhírét annak köszönheti, hogy a 20. század elején tömegesen kivándorló olaszok magukkal vitték a szószt Amerikába. Így az amerikai-olasz konyha egyik betonpillére lett.
Népszerűségének titka
Igényeink nem sokat változtak a 16. századi matrózokhoz képest: a Marinara tartós, mindig kéznél van és rengeteg különböző ételhez azonnal felhasználható.
Emellett kiemelhető még egyszerűsége is. Szerény hozzávalókkal készül, akár otthon is nekivághatunk elkészítésének.
Házi elkészítése
A négy kötelező hozzávaló (paradicsom, olívaolaj, fokhagyma, zöldfűszerek) biztosan megtalálható minden konyhában. Érdemes mindegyikből jó minőségűt használni, hogy a végeredmény tökéletes legyen.
A fokhagyma legyen friss, az olaj lehetőleg olíva. Akkor járunk a legjobban, ha nyár van, és friss paradicsomhoz jutunk. Azonban, ha mégis konzervet használunk, érdemesebb a darabolt helyett egészet venni. Így saját ízlésünk szerint alakíthatjuk a szósz állagát. Lehet persze passzírozott paradicsomot is beletenni, de ezzel túl homogén Marinara jön létre, ami szinte lecsúszik majd a tésztáról.
A fokhagymát az olajban pár percig pirítsuk, majd jöhet rá a paradicsom. Nem kell túl sokáig főzni, maradjon kissé folyós a szósz. Sózzuk, fűszerezzük olaszos zöldfűszerekkel (bazsalikom, oregano), majd vegyük le a tűzről.
Semmiképpen se tegyünk bele cukrot, a Marinara akkor jó, ha savanykás, és érezni benne a paradicsom igazi ízét. Szintén ne hígítsuk vízzel, mert túl folyós lesz tőle.
Felhasználása
Az olasz konyha szinte minden paradicsomos alapú ételéhez fel tudjuk majd használni a Marinarát. Önmagában a legegyszerűbb tésztaszósz lehet, persze ha kevésnek érezzük a puritán ízét, fejlesszük tovább nyugodtan. Lehet spagetti, lasagne alapja, sőt ha nagyon sietünk, akár pizzaszósz is. Ezekben a receptekben mind megállja a helyét:
Az Amerikába vándorolt szósz egy sor új receptet adott a világnak, ezek nagy része a paradicsomszószt különböző sült húsokkal párosítja. Nem sokkal később az ilyen ételek vegetáriánus verziói is megjelentek: gyakran padlizsán és cukkini került a Marinara mellé.
Ha megmarad a főzésből, használjuk hidegen mártogatósnak.
Most, hogy mindent tudunk a Marinara szószról, használjuk bátran, ha olasz ízekre vágyunk!
Ha tetszett ez a cikk, nézd meg a legújabb videóinkat is, a legfrissebb tartalmainkért pedig lájkolj minket a Facebookon, és kövess az Instagramon vagy a YouTube-on!
Rengeteg olasz íz és napfény a konyhában:
