Van valami a bográcsételek ízében, ami utánozhatatlan, egy vonal, egy füstösség, pörköltség, egy bizonyos zsönöszökvá – valami, amiért megéri órákig a tűző napon állni, a parazsat táplálni, nagy kanállal kevergetni az üst tartalmát. Nem csoda hát, ha a városi lakásunkba szorulva, fülledt nyárestéken megkívánunk egy tál lecsót, pörköltet vagy gulyást. Persze általában beteljesületlen marad a kívánalmunk: hisz’ mégsem állíthatjuk fel a háromlábat a nappali közepén, még akkor sem, ha a halszálkás parketta pont jól égne az edény alatt. Ilyen őrült ötletek helyett inkább térjünk vissza a konyhába, a gáztűzhelyünkhöz, amit akár hisszük, akár nem, ugyanúgy használhatunk arra, hogy bográcsételeket készítsünk. No, jó, inkább bográcsjellegűeket. De az is megteszi, nem?
Indíts zsíron
Szinte minden valamirevaló bográcsétel legalább egy ízes zsírforrással rendelkezik: ez lehet olvasztott zsír vagy kolbászból, szalonnából kisütött is. Mindezek egy olyan alapot adnak, amire aztán szinte lehetetlen rossz ízű ételt építeni.
Használjunk a tűzhelyes ételeinkben is zsírt, lehetőleg valamilyen jó minőségű füstölt szalonnát vagy kolbászt, esetleg dobjunk egy nagyobb darab szalonnabőrt a rotyogó ételbe.
Engedd szabadjára a lángot #1
Persze a jó bográcstüzet is kordában kell tartani, figyelni kell rá, gondozni, táplálgatni azt – mégis egy sokkal kontrollálatlanabb, erőteljesebb hőforrással van dolgunk, mint a csőből folyó gáz esetében. Ki tudja, talán ez is az egyik kulcs a bográcsételek utánozhatatlanságához?
Kezeljük a tűzhely kapcsolóját is hasonló energiával: amikor például egy levest indítunk, kevés olajon hagyjuk a zöldségeket, a kolbászt, szalonnát, esetleg a húst ALAPOSAN odakapni (aranybarnák legyenek, maximum enyhén kormosak, de sose feketék és szenesek). Ez egy mélyen karamellizált aromát kölcsönöz majd az alapnak, így már a főzés első perceitől jóval több ízzel indulhatunk.
Engedd szabadjára a lángot #2
Ha pedig ennél is bátrabbnak érezzük magunkat, és még tovább mennénk, vegyük ki a fazék védelmező rétegét az egyenletből, és pirongassuk meg a zöldségeket közvetlenül a gázlángon. Igen, így a külsejük teljesen feketére ég, azonban, ha ennek egy részét (mondjuk, a felét) leszedjük, a többit pedig az ételbe tesszük, épp kellemesen füstös-kormos ízt kapunk, csakúgy, mint egy bográcsban.
A módszer leginkább hagymákkal, paprikákkal, paradicsommal, cukkinivel és padlizsánnal működik: fogjuk meg őket egy csipesszel, majd forgatva tartsuk az égő lángban, míg a héj teljesen fekete nem lesz.
Hintsd füstölt paprikával
Ellenben akik inkább távol maradnának a tűztől, és egy biztonságosabb módszert vetnének be a füstösség érdekében, azok vegyék le a fűszerpolcról a füstölt paprikás üvegcsét. Ez szinte minden hasonló jellegű ételbe kötelező – pont a tökéletes fokú füstszintet érhetjük el vele.
Főzd lassan
Az ízeket persze nemcsak fűszerekkel és hozzávalókkal manipulálhatjuk, hanem a főzési technikával is. Ha megfigyeljük, szinte minden bográcsétel főzési ideje valahol a 40-50 percnél kezdődik. Ez több faktornak is betudható, amelyek most nem is annyira fontosak, a lényeg inkább az, hogy lassú, türelmes főzéssel az aromák elmélyülnek, a szaft besűrűsödik, és minden hús- és zöldségkocka eléri a legtökéletesebb állagot.
Hagyjuk hát a fazekakat alacsony lángon, fedő alatt rotyogni, még akkor is, ha csak egy egyszerű lecsóról van szó. Persze ne felejtsük el nagynéha megkeverni a lábos tartalmát.
Ha tetszett ez a cikk, nézd meg legújabb videóinkat is, a legfrissebb tartalmainkért pedig lájkolj minket a Facebookon, és kövess az Instagramon, a Viberen, a TikTokon vagy a YouTube-on!
Ha nyitott vagy további észbontó ötletekre is:
