Ha néha az időjáráson nem is észleljük, az első jele annak, hogy beköszöntött az ősz az az, hogy a piacokat, zöldségeseket elárasztják a szebbnél szebb tökök. Jöhet a faragás, a sülttök-evés. Gyerekkoromban nagymamám gyakran készített sparheltben sült tököt. Kis mézzel megcsurgatva az volt a nasink. Őszinte leszek, nálam ez olyan volt, mint a spenót evés, mindig elmondták, hogy egészséges, de akkor is utáltam :D Aztán teltek az évek, felnőtt lettem, elkezdtem főzni, és egy csomó gyerekkori rémálmomról kiderült, hogy bizony megannyi módja van a felhasználásnak, és bizony tud az finom is lenni. Így lett ez a sütőtökkel is. Mára megszerettem, és határozottan merem állítani, hogy finom. Most egy pikáns sütőtökkrémlevest készítettem belőle.