Rusztikus ír rebarbaratorta
Szombaton a házigazda családommal ellátogattunk egy farmra. Megnéztük az állatokat (többek között egy hozzám hasonlóan messzeszakadt hazánkfiát: egy igazi magyar mangalicát!), ettünk fincsi fagyit, utánanéztünk a tyúkólaknak (mostantól a kert végében "terem" majd a friss tojás), és a hiperszuper farm shop-ot is felkerestük. Volt minden, mi szem-szájnak ingere, engem leginkább a füstölt fokhagyma, a cseresznye méretű újkrumpli és a rebarbara beszerzése tett boldoggá. Azóta eltelt pár nap, s már nem lehetett a friss, lédús rebarbaraszálak felhasználását tovább halogatni. Mit tegyen az ember az év első néhány darabjával? Meg kell becsülni, ennél alig akad biztosabb (és finomabb) hírnöke a rég várt tavasznak! De nagy a bőség zavara: rebarbarás piték, piskóták, krémek, fagyik, crumble-k, créme brulée-k, szószok, kompótok, lekvárok egész garmadája vár elkészítésre. Végül is hosszú bolyongás után rábukkantam egy eddig ismeretlen gasztroblogra, The Wednesday Chef néven. Egy Luisa Weiss nevű, Berlinben élő amerikai-olasz hölgyemény írja, láthatóan nagy sikerrel, mert az oldal tanúsága szerint a New York Times a világ 50 legjobb gasztroblogja közé sorolta az övét. A második legfrissebb bejegyzése nem szólt másról, mint hogy mekkora dilemmát okozott neki az év első rebarbarája... Rokonlélek! De végülis rátalált a megoldásra a New York Times receptes oldalán, ahol egy ír írónő, Darina Allen Forgotten Skills of Cooking (~ A főzés elfeledett praktikái) című könyvéből hoznak le egy receptet. Country Rhubarb Cake. Ahogy Luisa Weiss, úgy én sem próbáltam ellenállni. Itt már a kettőnk által tesztelt és tökéletesített verziót olvashatjátok.
