Köménymagos leves Fahéjtól
Sokat gondolkodtam, melyik legyen a 200. receptem. Valami nagyon ütős, nagyon exkluzív vagy valami nagyon alap, nagyon régi? Végül is a köménymagos leves mellett döntöttem. Talán az első leves, amit megtanultam főzni. Anyai nagyanyám is sokszor készítette, és mi gyerekek szerettük kikanalazgatni belőle a puhára ázott pirítós darabokat. Apai nagyapám az utolsó 10 évében minden áldott reggel ezt a levest kérte reggelire, és a nagynéném készségesen főzte is neki, a több, mint kilencven éves édesapjának. Szegény ember levese a rántott leves. Liszt meg hagyma mindig van otthon, meg egy kis zsír vagy olaj a rántáshoz. Fiatalasszonyként én is rengetegszer rákényszerültem, hogy ezt főzzem. Mi csak "hurrá leves"-nek neveztük, mert ha a családból valaki rákérdezett, mi lesz ebédre, és én a köménymagos levest válaszoltam, akkor némi nemtetszéssel, lemondó hangsúllyal és kis grimaszt vágva csak ennyit mondtak: hurrá. Aztán ahogy az évek során ritkultak a köménymagos levesek, úgy kopott el a nemtetszés és a grimasz, és valódi öröm lett a "hurrá" mögött, mert mindannyian ráébredtek, hogy ez a leves igazán finom, és valóban áldásos az ember fiának-lányának. Mi legalábbis nagyon-nagyon szeretjük.
Hozzászólások (12)
Kedves Fahéj! Ebben a pillanatban csak azt tudom, hogy szeretnék Neked valamit írni,...de azt ,hogy mit, azt nem tudom! A story is, és a leves is,olyan hatással volt rám,hogy szinte az olvasása alatt átéltem a gyerekkorom pár pillanatát. Nagyon köszönöm Neked!!
Kedves Kata! Igazán nincs mit. Nem mindig az a jó, ami bonyolult. S?t! Ebben a levesben én érzek valami nagyon ?sit, annyi er? van benne, egyszer?ségében is (vagy éppen amiatt) olyan varázslatos. Talán a szép emlékek mellett ezért is választottam. :) Üdvözlettel: Fahéj
De jó!!! :-) El?ször is szívb?l gratulálok a 200. recidhez! Nem semmi! Továbbá köszi ezt a történetet, ami nagyon aranyos megint, igazi Fahéjas, ill. a receptet is köszi, mert én imádom a köménymagos levest. Sajna ovi óta nem ettem... vagyis dehogynem... egy gyerekm?soros utunk alatt a m?sor után ezt ettük az ebédl?ben a gyerekekkel. Én sosem vártam meg, hogy a kenyérkockák szétázzanak, ropogósan szerettem. Azt is köszi, h. jó ötletet adtál a fogyókúrámhoz, mert épp ma gondoltam arra, h. ennék valami levest, csak nem tudtam eldönteni, milyet f?zzek. Ezt tuti elkészítem. Sok-sok puszi érte és szép hétvégét kedves Barátn?m: Gabi
Kedves Gabi! Köszi a szép szavakat! És külön köszi, hogy azt írtad "igazi Fahéjas". Ez nagyon jól esett. :) Mostmár én is ropogósan szeretem azokat a kenyérkockákat, de tudod, milyenek a gyerekek, még a kekszet is szétáztatják a teában, mert az úgy olyan vicces. :) Ne fogyózz, nincs miért!!! De a hurrá levest akkor is mindenképp ajánlom, mert nahgyon ehgéhszséhgesh! :))) Ezer puszi és nektek is szép hétvégét! Éva
Azt hiszem ilyen egyszer? ételr?l ilyen szépen még senki sem írt. Annyi mindent eszembe juttatot, amíg olvastam...Köszönöm! Föfi Kata
Kedves Kata! Igazán nincs mit! Szívesen írtam, mert nekem is szép emlékeket idéz ez a leves, mindahányszor f?zöm. Üdv: Fahéj
Kedves Fahéj! Nagy szeretettel gratulálok én is a 200. receptedhez. Mi is szeretjük a köménymag levest. Néha szoktam beletenni buggyantott tojást, máskor a felvert tojást csak belecsurgatom, ilyenkor rongyos levesnek hívjuk. Fokhagymás olajon megfuttatott kenyérkockával nagyon finom. Üdvözlettel: Piroska
Kedves Piroska! Nálunk valahogy kettévált a köménymagos leves, meg a tojásleves. A köménymagost vöröshagymával, a tojáslevest meg fokhagymával készítem. De ettem már úgy is, ahogy te írtad, és az is nagyon finom. Jók ezek a kis egyszer? rántott levesek, úgy megmelengetik az embert. Szép hétvégét! Fahéj
Kedves Éva! Gratulálok a 200.receptedhez és örülök, hogy ilyen "Fahéjasra" sikeredett. Én szeretem, hogy nem csak bonyolult, men? ételeket osztasz meg, hanem egyszer? kis f?zelékek, levesek is vannak mindig nálad. A történet megmelengette a szívemet, mert hasonló emlékeim nekem is vannak. Ha jól emlékszem a századik Anyukád receptje volt, és az is meg a történet is a lelkemig ért. Várom a további finomságaidat! Puszillak, Edit
Kedves Edit! Köszönöm a kedves szavakat! :) Én úgy gondolom, hogy nem csak a rafinált recepteké a világ, bár eléggé divatosak manapság. Igen, azok is érdekesek, mint minden, ami konyha. De én a legjobban ezeket a kis "snassz", egyszer? alapételeket becsülöm, mert valahogy úgy érzem, ezekkel kezd?dött minden, úgy általában is, meg a f?z?tudományomban is. És ezért hálás vagyok ezeknek az egyszer? recepteknek, mert ?k adták az els? sikerélményeimet a sütés-f?zés csodálatos és szerteágazó tudományában.. Puszi: Éva
Gratulálok én is! Én még egy receptemet sem tettem fel (eddig!), csak lopom az ötleteket, hogy mit nyomjak le a párom torkán, és a te receptjeidb?l már többször csemegéztem (szó szerint :) ), de ezzel igazán boldoggá tettél, mert ezt a párom nem enné meg, mert utálja a köményt, ami nekem meg a kedvenc f?szerem, szóval olyan, mintha direkt nekem tetted volna fel. ^^ Köszönöm!
Köszi, Viola! Örülök, hogy találtál a receptjeim közt neked valót. A köményt én is nagyon szeretem, szoktam tenni egy-egy csipettel sok-sok ételbe, és azt vettem észre, hogy csak finomabbá teszi ?ket. Várom én is receptjeidet a Nosaltyn! :) Üdvözlettel: Fahéj
Kedves Fahéj! A te "ótentikus", finom rántott levesed eszembe juttatta egy hasonló, Anyósomtól tanult, "eccer?", de finom levesét, ami ugyanígy készül, -de olyankor, amikor valamihez krumplit kell f?zni, annak a f?z?levével, (ha több kell, még + vízzel) önti fel... -ebbe, én még szoktam babérlevelet, ?rölt borsot, majorannát, petr. zöldet, darabka zellert, zöldpaprikát, kis paradicsomot tenni... - amikor megf?tt, (ahogy írtad, min. negyedóra), egy egész tojást villával kicsit felverni, pici sóval , kevés , (púpos teáskanál) liszttel, (híg legyen) kikeverni, vékony sugárban, a forrásban lev? levest villával kevergetve, belecsurgatni, , kevergetés közben egy-két percig f?zni... -Anyósom ezt "eresztett tészta levesnek" hívja, - ez is olyan -"?si szegény-asszony leves"- lehet, mint a rántott leves, és szerintem, szintén finom... Remélem, nem haragszol, hogy ide írtam, csak úgy gondoltam, ha éppen van "krumpli f?z?víz" esetleg érdemes ezt is kipróbálni... -
Kedves Zsuzsa! Nagyon tetszik a te levesed is. Azt hiszem, el is készítem a napokban. Annyira szeretem az ilyesmit, hogy pl. nem öntötték ki a krumpli f?z?vizét. Hogy mindent hasznosítottak, semmit nem dobtak ki. Szeretem az "?si, szegényasszony-leveseket", mert annyi leleményesség van bennük, szemben a nyakatekert, királyok konyháiból ellesett ételekkel, amik sokszor olyan körülményesek, hogy az már fáj. Örülök, hogy leírtad a receptet. Köszi! Üdv: Fahéj
Ez az egyik kedvenc levesem! Még így a karácsonyi nagy sütés-f?zésben is képes vagyok elkészíteni... ma is :)
Jobb is ilyenkor ilyen könny? leveseket enni. Aztán úgyis jön a nagy karácsonyi lakomázás. :)) Boldog karácsonyt! Üdv: Fahéj
Én is imádom ezt a levest, munkából hazaérve, hulla fáradtan, átfagyva ( mert tudniillik én csak télen eszek levest, hogy átmelegítse a lelkem) összedobok egy rántott levest és máris elszáll minden aznapi gondom :) Mi ezt kutyalevesnek hívjuk, mert ugye olcsó elkészíteni és kenyeret beleáztatva adták a kutyuliknak télen, hogy felmelegedjenek. Mint én :D Hallottam olyan verziót is,hogy tesznek bele egy pici tejet, hogy lágyabb legyen az íze. Úgy is nagyon finom:)
Tejjel még nem hallottam, de ki fogom próbálni. Végül is a borsólevest is tejjel szeretem. Üdv: Fahéj
Kedves Fahéj! Nagyon nagy ötlet volt ezt a levest feltenni! Nagyon finom, egyszer?, és gyorsan elkészíthet?. Tök jók az arányok! Köszönöm, hogy megosztottad velünk! Üdv. Hajni
Kedves Hajni! Örülök, hogy tetszik ez a recept. Nálunk épp tegnap volt, mi is nagyon szeretjük. Üdv: Fahéj
Nagyon jó lett, bár én hígnak találtam és tettem bele a végén tejjel kikevert lisztet, ez bes?rítette és krémessé tette, a kisfiam imádta :)
Ki-ki hogy szereti, van aki hígabban, van aki s?r?bben. Én is azt a 2 ev?kanálnyi lisztet jól megpúpozom, és ráadásul jó öblös a kanalam, szóval mi is szeretjük, ha s?r?. :) A kisfiadnak egészségére! :) Állítólag nagyon egészséges leves.
A belef?tt hagymát botturmixxal el lehet turmixolni attól bársonyos lesz. A rántás is könnyebben eloszlik így, nemlesz csomós. Az "eresztett tojásleves" - lásd korábban - kit?n? fogyókúrás egytálétel, pl egy karéj rozskenyérrel.
Mióta botmixerem van, én is így teszek. A rántásaimat felengedéskor habver?vel keverem, így érem el, hogy ne legyen csomós. Az eresztett tojásleveshez hasonlóan készítettek levest úgy, hogy nem tojást csorgattak bele, hanem gyúrt tésztát vagy a nudli tésztáját laskára vágva. Úgy is finom. :)