A szúrós

Először szúr, aztán, ahogy telik a zsák, már az orromban van a sütőből áradó illata. A gesztenyeszedés nálunk kötelező őszi program. Erdőjáróként azt az elvet követem, hogy csak magam szüretelte gesztenyét sütök. Az esti közös bontogatásnál pedig nincs is jobb befejezése egy ilyen küzdelmes napnak. A szelídgesztenyét könnyű felismerni. Ahogy mondani szoktam szedés közben, Keresd a szúrósat!

A szelídgesztenye könnyen megkülönböztethető vad társától. Valóban csak társa, mivel a hasonlóságon és az elnevezésen kívül sok közük nincs egymáshoz. A szelídgesztenye a bükkfafélékkel van rokonságban.Személy szerint mindig is szerettem a szót, hogy szelídgesztenye, van benne valami kettősség. A természet egyik ambivalenciája. Hogy tudniillik a tüskés, nehezebben hozzáférhető termés ehető, és ezt a barátságtalan, szúrósat mégis szelídnek nevezzük.A gesztenye nemcsak az ember erdei tápláléka ősidők óta, hanem az erdőben élő állatoké is. Keményítőben és káliumban igen gazdag, sült változata pedig magas tápértékű. Ellentétben más dió- és mogyorófajtáktól, nem annyira olajos a magja, így sütéskor puha marad, leginkább a főtt krumplihoz hasonlítható ilyenkor az állaga. Az egyik leghosszabb életű fa hazánkban a szelídgesztenye, Kőszeg környékén is gyönyörű, öreg példányai élnek, de talán a legidősebbek közülük a Pécs környéki Zengővárkonyban találhatóak. Érthető, hogy Rockenbauer Pál, az ország legszebb természeti vidékeit megjárt természetfilmes miért kérte végső nyughelyéül a baranyai fák ölelte zöld ligetet. A nyár elején virágzó gesztenyefa csodálatos látványt nyújt fürtökben lengedező virágaival. Szeptember végére pedig meghozza szúrós burokba ölelt termését. A nagyobb szemű szelídgesztenyéket maróninak hívják, amely több hónapig is eltartható; Franciaországban, illetve Korzikán, Szardínián is terem bőven. A friss gesztenyét többféle módon készíthetjük el. A nálunk bevált, családi programmal egybekötött sütés nem igényel különösebb erőfeszítést. A gesztenyét megmossuk, domború felületén keresztbe bevágjuk a héjat, sütőpapírral kibélelt tepsibe helyezzük őket a vágott felükkel felfelé, kevés vízzel megöntözzük, lespricceljük, hogy párolódhasson, puhulhasson a belsejük, és betoljuk a középmeleg sütőbe 30-40 percre. Félidőnél megspriccelhetjük őket egy kis vízzel. A virágként kinyílt termések, a kellemes gesztenyeillat és a porhanyósan puha, de már kicsit ropogós állag jelzi, hogy gesztenyéink megsültek. Ha főzzük, akkor készíthetünk belőle gesztenyemasszát, -pürét, sültekhez való mártást vagy süteményekhez való tölteléket. (Talán kevesen tudják, hogy a boltban kapható gesztenyemasszát babbal dúsítják.) A nagyobb méretű marónit általában egyben tálalják különböző fogásokhoz. A gesztenye virágjából értékes mézet is készítenek, sült magját megőrölve pedig gesztenyelisztet.Széles körű felhasználása jelzi e csemegénk értékességét. Piaci ára 500-800 forint/kg között mozog. A gesztenyeligetek őszi hangulatát viszont ne feledjük, s a saját magunk gyűjtötte gesztenye egykori gyűjtögető életmódunk igazolásaként is, nagy diadal.Még több gesztenyés receptet itt találtok.

Hirdetés

Támogatott tartalom

Társasházi pályázat három egyszerű lépésben

Május 31-ig küldhetitek el ötleteiteket az OTP Bank Társasházi Pályázatára. A határidő közeleg, de megéri sietni, hiszen 15 társasházi közösség nyerhet összesen 30 millió forint vissza nem térítendő támogatást.

Hirdetés

Támogatott tartalom

A Budafoki élesztővel húsvétkor is élmény a sütés

Mi jut eszünkbe, ha a Budafoki élesztőre gondolunk? Generációk óta a magyar háztartások elengedhetetlen kelléke! Használatával sütéskor különleges lehetőségek sora nyílik meg előttünk. Ám mindenki számára talán a legszebb, semmihez sem hasonlítható élmény, amikor a vele készült friss kalács illata betölti otthonunkat, azonnal meghitt hangulatot teremtve a közelgő húsvét idején is. Nekünk ezek az első gondolataink a Budafoki élesztő kapcsán, amelynek neve az idő előrehaladtával összefonódott a magyar konyhával.

Címlapról ajánljuk

További cikkek