A szódabikarbóna a leggyakrabban sütésnél kerül elő, térfogatnövelőként használjuk: megemeli, levegőssé teszi a tésztát, ha egy könnyű kevert süteményre vágyunk, nem hagyhatjuk ki belőle a szódabikarbónát vagy a sütőport. A két hozzávaló között nincs akkora különbség, ugyanazt tudja az egyik és a másik is. A szódabikarbóna, azaz a nátrium-hidrogén-karbonát egy lúgos vegyület, ami akkor fejti ki hatását, ha valamilyen savas anyaggal reakcióba lép, tehát ha szeretnénk a süteményünk, palacsintánk térfogatát növelni, akkor kell a tésztához adnunk valamilyen savas dolgot. Ez lehet joghurt, tejföl, író, kefir, ecet, de egyszerűen egy kevés citromlé is.
A tészta rögtön buborékozni is kezd, de ahhoz hogy ne illanjon el, rögtön el is kell kezdenünk sütni a süteményt – ezért ezeket a tésztákat nem szabad „pihenni hagyni”, sem pedig túlkeverni.
Sütőpor
A sütőpor pedig a szódabikarbóna turbózott változata, mert ebben a nátrium-hidrogén-karbonáthoz eleve valamilyen savat adnak, valamint egy kevés keményítőt, hogy a két összetevő között ne induljon el a reakció már a zacskóban. A sütőpor vízzel vagy folyadékkal elegyítve lép reakcióba, és fontos, hogy mindig a száraz összetevőkkel keverjük el először, hogy amikor hozzáadjuk a nedveseket, akkor az egész tésztában kifejthesse a hatását.
A szódabikarbónát a sütemények, palacsinták és kenyerek készítése mellett többféle módon is alkalmazhatjuk a főzés során.
Húsok lágyítására
Meglepő lehet, de ismerve a szódabikarbóna hatásmechanizmusát, az ázsiai konyha nem véletlenül szokta húspuhításra használni.
Mivel ez egy lúgosító anyag, megakadályozza a fehérjék megkötését, azaz a hőkezelés ellenére is puha marad a hús, ha szódabikarbónát adunk hozzá.
A szeletelt húsféléket ezért szokták sütés előtt egy kevés szódabikarbónával megszórni, de inasabb, keményebb húsból készült levesbe vagy pörköltbe téve is hasznos lehet. A hús omlósabb lesz a főzés végére, és ha nem visszük túlzásba, és tényleg csak egy késhegynyit adunk az ételhez, az íze egyáltalán nem lesz felfedezhető a kész fogásban.
Ezekbe mind került belőle:
Hússütés esetében a folyamat a következő: a hússzeleteket megszórjuk szódabikarbónával, majd fél órát állni hagyjuk. Az idő leteltével a hússzeleteket leöblítjük, egy papírtörlőn megszárítjuk, és az általunk kívánt módon és fűszerezéssel megsütjük. Ázsiában van, amikor még a sütés közben a zsiradékba is szórnak egy kevés szódabikarbónát, így gyorsítva még a folyamaton.
Hüvelyeseknél aranyat ér
A hüvelyesek, kiváltképp a száraz változataik nemcsak erősen puffasztó hatásúak és nehezen emészthetők, de jó időbe telik, mire puhára főnek. A folyamaton rengeteget gyorsíthatunk, ráadásul a zöldségek puffasztó hatását is jócskán csökkenti, ha szódabikarbónát adunk a főzőléhez. Meg fogunk lepődni, hogy szinte fele ennyi idő alatt megfő a szárazbab vagy lencse, ha így készítjük.
Zöldségekhez, ha szorít az idő
Mivel a szódabikarbóna puhító hatása a legtöbb élelmiszernél érvényesül, ha valamilyen hosszan készülő, alapos átsütést igénylő zöldségfélét – például karamellizált hagymát vagy pirított édes káposztát – készítünk, megszórhatjuk egy kevés szódabikarbónával a zöldséget a serpenyőben. Sokkal gyorsabban megpuhul, és még a színe is élénkebb, szebb marad!
Ha tetszett ez a cikk, nézd meg legújabb videóinkat is, a legfrissebb tartalmainkért pedig lájkolj minket a Facebookon, és kövess az Instagramon, a Viberen, a TikTokon vagy a YouTube-on!
Még több trükk itt:
