Értesíthetünk a legfrissebb témákról?

oké!

Puffaszt a sok zöldség? 5 tipp a dietetikustól, hogy ne érezd tőlük rosszul magad

Az egészséges táplálkozás és több betegség megelőzése, kezelése kapcsán is javasolt a rostdús étrend. Sokan azonban szenvednek ennek kellemetlen mellékhatásaitól.

A hazai és a nemzetköz táplálkozási ajánlások szerint az egészséges felnőtt étrendje napi ~25-38 gramm rostot kell, hogy tartalmazzon. Bizonyos betegségek (pl. cukorbetegség, szív-és érrendszeri betegségek, elhízás, székrekedés, daganatos betegségek stb.) megelőzése, kezelése céljából ennél magasabb rostbevitel is javasolt lehet.

A rostok táplálékai szolgálnak a bennünk élő „jó” baktériumoknak, vagyis a probiotikumoknak. Úgy tűnik, ezeknek az apró élőlényeknek sokkal fontosabb szerepük van egészségünk fenntartásában, mint korábban gondoltuk. A rostok nemcsak táplálékként szolgálnak, hanem belőlük a probiotikumok ún. rövid szénláncú zsírsavakat állítanak elő, amelyeket posztbiotikumoknak hívunk. Ezek a zsírsavak többek között védő hatásúak a daganatos betegségekkel szemben.

Amellett, hogy a rostfogyasztás egészséges és különböző betegségek esetén kifejezetten ajánlott, beszélünk kell arról is, hogy sokak számára okoznak kellemetlen, puffadásos tüneteket a rostokban gazdag élelmiszerek, ételek. Nem mindegy, milyen típusú rostot fogyasztunk: vízoldékony és vízben oldhatatlan rostok

A vízoldékony rostok és jótékony hatásaik

A vízoldékony rostokhoz tartozik a jellemzően a gyümölcsökben, de a zöldségekben is megtalálható pektin. Ez az a zselés anyag, ami gélképző tulajdonsága miatt kocsonyássá teszi a lekvárt vagy „behúzza” a birsalmasajtot – ehhez hasonlóan működik az emésztőrendszerünkben is. Ennek a rosttípusnak az előnyös tulajdonságai közé tartozik, hogy lassítja a szénhidrátok vércukoremelő hatását, csökkenti a koleszterin felszívódását.

Vízoldékony rostot nagy mennyiségben tartalmaz a nagy népszerűségnek örvendő útifűmaghéj, amit igen sokoldalúan és puffadásmentesen felhasználhatunk rostfogyasztásunk növelésére: egy-két teáskanálnyi mennyiségben keverhetünk kefirbe, joghurtba, salátákhoz, de sokan habaráshoz is használják. Az útifűmaghéj hatékonyságát több klinikai vizsgálat is igazolta, egy kontrollált klinikai vizsgálat eredményei szerint 10 grammnyi (körülbelül két púpos teáskanálnyi) útfűmaghéj rendszeres, 3 hónapos fogyasztása után az irritábilisbél-szindrómában (IBS-ben) szenvedő betegek tünetei jelentősen enyhültek.

Vízben nem oldható rostok és jó tulajdonságaik

Ide tartozik például a zöldségek és a gyümölcsök héjában és a korpában lévő cellulóz és a hemicellulóz. A vízben nem oldható rostok lassítják a gyomor ürülését, ezért fogyasztásukkal tartós teltségérzet érhető el. Emellett a széklet tömegét képezik, így fontos szerepet kapnak a székrekedés kezelésében. Ezek a rostok az egészséges táplálkozás alapelvei szerint a napi rostfogyasztásnak a kisebb részét, mintegy negyedét adják. Bizonyos betegségek esetén (pl. epe-, gyomor-bélbetegségek) az ilyen fajta rostokat kisebb mennyiségben ajánlott fogyasztani. Ilyenkor javasolt hámozva fogyasztani a zöldségeket, gyümölcsöket, még azokat is, amiket egyébként nem szoktunk: alma, körte, kígyóuborka. Távolítsuk el a növények leveléből a kifejezetten rostos részeket: vágjuk ki a kelkáposzta, mángold levelek ereit.

Hogy kerülhetjük el a kellemetlen tüneteket?

  1. Igyunk sokat! Nagyon fontos, hogy a rostdús táplálkozás egészüljön ki bőséges folyadékfogyasztással, mivel a rostok vizet kötnek meg a szervezetben. Az ajánlott folyadékfogyasztás mértéke egészséges felnőttnél körülbelül 2 l/nap. A folyadékfogyasztás mennyiségét természetesen befolyásolja még a testtömeg, a nem, a fizikai aktivitás és a külső hőmérséklet. Lényeges, hogy a folyadékfogyasztás egyenletes legyen a nap során, ne este pótoljuk be a napi hiányt. Igyunk minden étkezés mellé, étkezések között, fizikai aktivitás után, de hosszabb megterhelő fizikai aktivitás közben is.
  2. Kerüljük a túlzásokat! 50 g feletti rostfogyasztás már puffadáshoz, gyomor- és bélpanaszokhoz vezet. Rostos étel után ne következzen újabb kifejezetten rostos fogás. Tehát, ha paradicsomos káposzta vagdaltpogácsával a főfogásunk, elé ne babgulyást vagy frankfurti levest válasszunk, hanem egy erőlevest. Ha magasabb az energiaigényünk, mert pl. sportolunk vagy nehéz fizikai munkát végzünk, a főzeléket egészítsük ki burgonyával vagy Graham-kenyérrel.
  3. Hőkezeljünk! A zöldséget pároljuk, a gyümölcsből készítsünk kompótot, a kenyeret pirítsuk! A különböző konyhatechnológia eljárások megkönnyítik az emészthetőséget. Ez persze nem egyenlő azzal, hogy mindig mindent meg kell főzni, de olyan időszakokban, amikor gyakrabban tapasztaljuk a kellemetlen tüneteket, érdemes ezt a javaslatot szem előtt tartani és alkalmazni.
  4. Vezessünk táplálkozási naplót! Gondoljuk át, mely élelmiszerek, ételek után puffadunk! Előfordulhat, hogy nem csak a puffasztó, rostos növényi élelmiszer felelős a kellemetlen emésztési tünetekért. A klasszikus magyaros kelkáposztafőzelék esetében pl. előfordulhat, hogy nem (csak) a káposzta okoz panaszokat, hanem a vele tálalt zsírosabb húsok terhelik az emésztőrendszerünket. Ugyanez lehet igaz a füstölt húsokkal, csülökkel készült babos ételekre is. Ha gyümölcsfogyasztás után tapasztalunk puffadást, lehet, hogy a magas fruktóztartalmú gyümölcsöket toleráljuk rosszul, mivel ezek a gyümölcsök és a belőlük készült lekvárok vagy gyümölcslevek is puffadást válthatnak ki az arra érzékenyeknél. Tipikusan ilyen gyümölcsök: alma, mandarin, szőlő, szilva, cseresznye, füge, mangó.
  5. Ügyeljünk rá, milyen édesítőszert használunk! Az arra érzékenyeknél az édesítőszerek közül az úgynevezett cukoralkoholok (pl. szorbit(ol), xillit(ol), maltit(ol), mannit(ol), izomalt, laktit) puffadást, hasmenést válthatnak ki. Van, akinél csak a túlzott fogyasztás – vagyis a tolerálható napi mennyiség (25-30 g) átlépése váltja ki a tüneteket, míg másoknál kevesebb fogyasztása után is felléphetnek ezek a panaszok.

A kiegyensúlyozott rostfogyasztásnak fontos szerepe van egészségünk fenntartásában és egyes betegségek megelőzésében. Étrendünk összeállítása során figyeljünk rá, hogy a vízoldékony rostok kerüljenek túlsúlyba és ügyeljünk az étrend többi összetevőjére is: bőséges folyadék, a zsírdús és/vagy füstölt húsok, húsrészek fogyasztásának mérséklése, nem puffasztó hatású édesítőszerek használata. Ezeket szem előtt tartva a megfelelően összeállított rostdús étrend nem kell, hogy puffadással járjon. Ha azonban puffadásos panaszaink hosszabb időn keresztül fennállnak, mindenképp forduljunk orvoshoz és dietetikushoz!

Ezek a cikkek is érdekelhetnek:

Szólj hozzá!

Hozzászólások

A komment maximális hossza nem lehet több, mint 3969 karakter!

Még nem érkezett hozzászólás. Legyél te az első!