Azt már Váncsa Istvántól megtanulhattuk, hogy gyakorlatilag minden és bármi lehet saláta, mert saláta valahol a töltött káposzta is, mégis rengetegen vannak, akik egyrészt nem mernek kísérletezni, és kicsit vadabb kreációkat kipróbálni, másrészt végtelenül unják is a jégsaláta-paradicsom-uborka kombinációjú verziókat. Jogosan, teszem hozzá, hiszen ezek az alkotóelemek mind remekül működhetnek a salátákban, de csak akkor, ha nem pusztán ennyi az alkotóeleme annak az ételnek, amit húsok mellé, köretek kísérőjeként esznek a legtöbben – és ami, ha igazán jól sikerül, önmagában egy főétel is lehet.
Van, aki el se tud képzelni egy étkezést valamilyen finom saláta nélkül, mások pedig kiszaladnának a világból, ha csak egy salátával kínálnák őket ebédre vagy vacsorára. De mi a különbség a két tábor között? Minden bizonnyal nem csak annyi, hogy az egyik csoport szereti a nyers zöldségeket, a másik pedig nem.
Bizony, a titok nem feltétlenül abban rejlik, hogy vannak, akik kifejezetten szeretnek friss zöldeket és nyers zöldségeket enni, mert a cikk elején említett, és leggyakrabban használt három összetevőből álló saláták akkor sem lesznek örök kedvenceink, ha történetesen nap mint nap különböző öntetekkel fogyasztjuk őket. Egyszerűen megunja az ember ezt a semleges, ízt, nincs élmény és élvezet abban, hogy csak rágja, rágja a jégsaláta íztelen leveleit.
Mi a megoldás? Lazaság!
Ahogy a vegetáriánus életformával is jár egyfajta lazaság az ételek fűszerezése, ízek kombinálása terén, úgy a salátakészítésnél is mernünk kell egy kicsit lazábbnak lenni. Egyszer egy ismerősöm, miközben kissé bizalmatlanul megkóstolta az általam készített, szokatlan ízesítésű salátát, úgy fogalmazott, hogy „Ez egy kicsit meredek…” – de miután legyőzte a kezdeti bizalmatlanságát, jóízűen fogyasztotta el az egészet.
Szóval, merjünk, kicsit meredekek lenni, bátran vegyítsük az állagokat, ízeket, formákat. Mutatom is, hogyan.
Használj meglepő önteteket!
Az olaj és ecet tökéletes páros egy salátán, és karakteres zöldek – rukkola, bébispenót, radicchio – esetében nyugodtan maradhatunk is ennél a kombinációnál.
De ha éppenséggel jégsaláta lenne a salátánk alapja...
...nyugodtan toljuk el az ízesítést egy kicsit az édesebb ízek felé is akár: használhatunk a balzsamecet/borecet és olívaolaj párosa mellé egy kis mézet, barnacukrot, de akár bogyós gyümölcsből készült lekvárt is.
Pont azt az édes-savanyú harmóniát érjük el ezekkel az ízekkel, amiktől a gyakorlatilag íztelen jégsaláta levelei is életre kelnek.
Lágy és ropogós váltakozzon a salátában!
Nem elég, hogy egy salátában van sokféle harsogó friss, zöld levél – ha nincs mellette valami lágy, krémes íz, akkor hamar azt érezhetjük, hogy csak rágjuk és rágjuk a leveleket, mint egy nyúl.
Krémes sajtokkal, sült sütőtökkel, szőlővel, sült gyökérzöldségekkel vagy épp sült hússal gazdagítva a salátát, máris tartalmasabb lesz az egész
Ezt a lágyságot aztán újra ellensúlyozhatjuk valami roppanós, de mégis sós, tartalmas ízű hozzávalóval, ez lehet valamilyen pirított olajos mag vagy akár apróra vágott, pirított kenyérkocka is.
Ha tetszett ez a cikk, nézd meg a legújabb videóinkat is, a legfrissebb tartalmainkért pedig lájkolj minket a Facebookon, és kövess az Instagramon vagy a YouTube-on!
Még több személyes cikk itt:
