Lencse jó, ha van otthon, de szilveszterkor különösen nagy szükségünk lesz rá, hiszen a hagyományok szerint éjfél után, vagyis január elsején, valamilyen lencsés ételt kell ennünk, és akkor majd bőven dúskálunk a földi javakban egész évben. Nem vagyok benne biztos, hogy mindez igaz, de abban igen, hogy a lencse nagyon finom és egészséges, szóval érdemes szilveszterkor és máskor is enni.
Sokféle lencse létezik a világon, érdemes ezekből minél többel próbálkozni és valamennyi használható sokféle célra. A hagyományos lencséből készíthetünk lencsefőzeléket, lencselevest, lencsesalátát, lencsepürét. Én nagyon szeretem avörös lencsétis, ezzel még könnyebb bánni, mint a hagyományossal, nem kell beáztatni és maximum fél óra alatt megfő. Léteznek extra drága francia és olasz lencsék, ezeket haladóknak ajánlom, szerintem első körben bőven elég a sima hazai lencsével barátkozni.
A lencsét jól záródó tartóban, hűvös helyen jó tartani, például befőttes üvegben a kamra polcán. Zacskóban félő, hogy megmolyosodik. Lejárata nincsen, de folyamatosan szárad. Minél régebbi, annál több áztatást és főzést kíván.
Így kezdődtek a Háztartástan „különórák" >>
A lencsecsíra is nagyon egészséges kiegészítője lehet étrendünknek, akár salátákban, akár főtt ételekben nyugodtan kísérletezhetünk vele. A lencsecsírát készíthetjük mi is, ehhez vegyünk egy csíráztató edényt, rendezzünk el rajta annyi nedves, előtte pár órára beáztatott lencsét, amennyi kényelmesen elfér (ne túl sokat, mert akkor nem fog elférni a sok csíra). Naponta kétszer alaposan mossuk át vízzel, és tartsukszoba-hőmérsékletűhelyen. Pár nap múlva márhasználhatjukis fel a csírákat. Amire nincs szükségünk, azt tartsuk hűtőben, félig lezárt dobozban, így napokig friss marad még.
Lencsefőzelék: Áztassuk be a lencsét pár órára. Igaz, hogy sokan azt mondják erre nincsen szükség, de mivel nem tudjuk, hogy milyen régi a lencse, amit főzni fogunk, az a biztos, ha mégis így teszünk. Tegyük fel főni annyi vízzel, amennyi ellepi (ha van füstölt levünk, akkor azt használjuk, sokkal finomabb lesz a végeredmény), tegyünk a lébe egy kis fej hagymát, egy-két babérlevelet, és főzzük kis lángon, ameddig puha nem lesz. Vigyázzunk, ha nagy lángon főzzük, széteshetnek a szemek, még mielőtt megpuhulnának. Készítsünk rántást, ehhez két-három evőkanál olajon pirítsunk meg egy apróra vágott kis fej vöröshagymát, dobjunk bele két gerezd apróra vágott fokhagymát, és tegyünk bele két evőkanál lisztet. Keverjük el alaposan és öntsük fel egy fél pohár hideg vízzel. Keverjük csomómentesre és hígítsuk a lencse levével, majd öntsük az egészet a főzelékhez. Adjunk hozzá mustárt, tejfölt, citromot (esetleg kevés citromhéjat, nagyon megbolondítja), cukrot és sót ízlés szerint, forraljuk össze és készen is van.
Vöröslencse-leves: Pirítsunk meg két, apróra vágott vöröshagymát kevésolívaolajon. Amikor már üveges, tegyünk hozzá néhány gerezd fokhagymát, ízesítsük sóval, borssal, kevés őrölt római köménnyel, és curry-porral, pirítsuk fél percig a fűszerekkel, majd tegyünk bele egy bögrevörös lencsétés öntsük fel annyi vízzel, ami éppen ellepi (mondjuk 2 cm-rel). Főzzük gyöngyözve kb. fél órát, a lencse ezalatt szét fog főni. Ha kell, még hígítsuk egy kis vízzel. Tálaláskor frissen vágott petrezselymet és citromot kínáljunk hozzá.
