Értesíthetünk a legfrissebb témákról?

oké!

Lássuk a kedvenc fogásainkat a magyar irodalomból!

Április 11-e, József Attila születésnapja, 1964 óta a magyar költészet napja. Ezen a napon mi is az irodalom felől közelítjük meg a terített asztalt!

De szeretnék gazdag lenni, egyszer libasültet enni" – írta a 11 éves József Attila egyik első versében. Bár a fiatal költőpalánta élete első éveiben aligha kóstolhatott libasültet vagy kuglert (mai nevén mignont), hiszen gyermekkora híresen nyomorúságos volt.

És bár ezen a versen kívül nincs olyan műve, amely az étkezéssel foglalkozik, a magyar irodalmi alakok közül szép számmal akadtak olyanok, akik szerettek hódolni a kulináris örömöknek, sőt nemegyszer meg is örökítették műveikben az étkezés szépségét vagy egy-egy fogás ízét. Ebből szemezgettünk mára.

Libasültek, süssétek!

Legenda a nyúlpaprikásról

A magyar irodalom egyik legkedvesebb állattörténetében a jólelkű, mindig mosolygós, falu bolondjaként kezelt Gazsi élete álma egy igazi, finom nyúlpaprikás. Hiába vágyakozik rá azonban, mikor az uradalmi vadászat után egyszerre öt nyulat talál, a kapzsi mezőőr megtartja magának. Aztán egy véletlen folytán kunyhójába menekül egy fiatal nyúl, és Gazsi már a szájában érzi a szaftos paprikást – amikor megsajnálja a puha kis állatot, és ahelyett, hogy megfőzné, magához fogadja, eteti és itatja, míg elválaszthatatlanok nem lesznek – mindez Tersánszky-Józsi Jenő elbűvölő humorával előadva.

Így készítsd a nyulat!

A nagy zabálás

Ez is lehetne Móricz Zsigmond ismert novellájának, a Tragédiának a címe. A korántsem vidám műben a szegény napszámos Kis János, aki életében, ha kétszer evett jót, egész éjjel és egész nap arra készül, hogy a gazdája lányának esküvőjén kieszi a vagyonából Sarudyt.

Keszőcéhez szokott gyomra azonban nem bírja az annyira áhított megmérettetést – a húsleves, a túrós csusza és a lencse után a töltött káposzta kifog vele, és belehal a nagy zabálásba. A nyúlfarknyi történetet ajánlatos újraolvasni a karácsonyi és húsvéti ünnepek előtt!

Egy jó menü: húsleves, töltött káposzta és túrós csusza

Századfordulós ebéd és uzsonna

Kosztolányi regényeiben az étkezés kiemelt szerepet kap – a századfordulós polgári étkezési szokásokkal is megismerkedhet, aki megajándékozza magát azzal az örömmel, amit művei jelentenek.

Az Édes Anna uzsonnajelenetében súlyos társadalmi kérdések, két ellentétes világ véleménye jelenik meg az asztalnál, a húszas évek budapesti nagypolgárjainak délutáni falatozásához piskóta, bor, szivar és cselédekről szóló pletyka is jár. A gyilkosság előtti fogadás, a felszolgált ételek jól bemutatják, mire kellett készülnie akkoriban egy háziasszonynak, ha a ház urát előléptették. A Pacsirta vendéglői jelenetéből megtudhatjuk, hogy a századfordulós vidéki városban a nyugalmazott tisztviselő milyen pazar ebédet fogyaszthatott – ki ne enné végig a bográcsgulyás, borjúszegy, vaníliás metélt menüsort? Az Aranysárkányból pedig kiderül, hogy a kamaszok száz éve is elviselhetetlenek voltak, és rendes ebéd helyett nassoltak – hol szentjánoskenyér-magot, hol pattogatott kukoricát.

Kosztolányi-féle menüsor

A legnagyobb gourmand

Ezt a címet akkor is a Krúdy által megalkotott hedonista hajós kapná, ha Huszárik Zoltán epikus filmjelenetét nem ismerné.

Az utazó, nőcsábász és igazi ínyenc Szindbád történetét öt könyvön keresztül kísérhetjük figyelemmel – az ételleírásoknak se szeri, se száma, de ha valaki végigolvassa az egész történetet a Szindbád utazásai és ifjúsága című első könyvtől a Purgatóriumig, az utolsóig, akkor tökéletes képet kap többek között arról is, hogy milyen volt egy tisztességes, ínyenc étkezés a magyar irodalom egyik legnagyobb ínyence szerint.

Táfelspicc, akár a filmben

Disznótor az ötvenes években

Szabó Magda Disznótor című remekműve egy ősi rítus, a decemberben esedékes disznótor köré épül.

A görög tragédiák komorságát idéző műben az ételek szimbolikus jelentőséget kapnak. Két ellentétes világ – az arisztokraták és iparosok – közötti különbséget példázza az író kedvelt vagy éppen gyűlölt ételeikkel. A szegény sorból származó családfő iszonyodik a kacifántos kaszinótojástól és a tészta nélküli bejglitől, fia szalonnával csillapítja két étkezés közötti éhségét, addig felesége szardíniát és barackbefőttet vacsorázik, lánya pedig a paraszti világ ízlésétől távol eső citromos kolbászt készít. Az iskolai és munkahelyi menzáról való eltiltást is azzal indokolja a dölyfös háziasszony, hogy kulturált értelmiségi tudja, hogy mit eszik, nem főzeléken és fasírton él. Éhesen nem ajánlatos az olvasásának nekikezdeni!

Végül tojásos finomságok, akár a közelgő húsvétra

Szólj hozzá!

Hozzászólások

A komment maximális hossza nem lehet több, mint 3969 karakter!

Még nem érkezett hozzászólás. Legyél te az első!