Robert Burns skót költő 1759. január 25-én született. Népe ezt persze minden évben lelkiismeretesen meg is ünnepli a Burns Night alkalmával hagyományos fogásokkal és sok whiskyvel...
Az ünnep hagyománya egészen a 18. századig nyúlik vissza: először a költő halálának évfordulóján emlékeztek meg róla lakomával. Az ünnepi dudaszó és Burns hálaadó imádságának elmondása után hagyományosan köszöntik az est főszereplőjét, a haggist! A haggis eredetileg báránygyomorba töltött belsőségekből, zabból és rengeteg fűszerből készült, ma már az igazi gyomor elmarad, a májas hurkára emlékeztető haggis azonban továbbra is méltó népszerűségnek örvend. A hagyomány szerint maga Burns is nagyon kedvelte ezt az étket, még egy verset is írt hozzá, ezt szokás felolvasni.
További skót recepteket itt találsz! >>
A haggis általában főfogásként szerepel a menüben. Tölthetik csirkemellbe, pitébe, adhatják whiskyszósszal, a konzervatívabbak mégis ragaszkodnak a haggis, neeps and tatties nevű fogáshoz, utóbbi két szó a kerekrépát, illetve burgonyát takarja, mégpedig püré formában. Előtte cock-a-leekie-t, póréhagymás csirkelevest tálalnak, esetleg árpával dúsított, sűrű zöldséglevest, Scotch broth-t vagy skót füstölt lazacból készült előételt. Utána népszerű desszert a skót vajas keksz, a shortbread, melyet tejszínhabbal és gyümölcsökkel lehet gazdagítani. A cranachan whiskyvel és mézzel ízesített, enyhén felvert tejszínhabból, pirított zabpehelyből és friss málnából álló poharas desszert.
Még több whiskys receptért kattints ide! >>
Vacsora után elengedhetetlen a felföldi különlegességekkel megrakott sajttál, és a skót főzdékből származó füstös, single malt whiskyk kóstolgatása. A vendégek szórakoztatása sem maradhat el. Burns szép, de avatatlan fül számára igen nehezen érthető költeményeinek hallgatásánál talán még vidámabb program a ceilidh. Ez a skót népzenére lejtett, egyszerű lépésekből álló körtánc remekül összehozza az – esetleg már kissé kapatos – vendégsereget.
