Így lehet teljes értékű a vegán étrend – könnyebb belevágni, mint gondolnád

Gyakran halljuk a vegánoktól, hogy étrendjük nem fehérjehiányos. Ez mennyiség szempontjából meg is állja a helyét, ám fehérjék esetében a minőségre is figyelni kell!

A vegetáriánus táplálkozás kapcsán gyakran felmerül az a kérdés, hogy hozzá lehet-e jutni megfelelő mennyiségű és minőségű fehérjéhez. Az ovo-vegetáriánusok a növényi ételek mellett tojást, a lakto-vegetáriánusok pedig tejet és tejtermékeket is fogyasztanak, de a szigorúan vett vegetáriánusok, a vegánok csak növényi táplálékot vesznek magukhoz, és minden állati eredetű terméket kizárnak a táplálkozásukból.

Fehérje - nem csak a mennyiség számít

Húsevés nélkül is viszonylag egyszerűen bevihető a megfelelő mennyiségű fehérje, de a megfelelő minőségű fehérjebevitel már nem ilyen egyszerű kérdés, ugyanis a növények többségének fehérjetartalma nem teljes értékű. Ehhez tudni kell, hogy a fehérjéket aminosavak építik fel, a 20 különböző aminosavból azonban kilencet (ezek az ún. esszenciális aminosavak) a szervezet nem képes saját maga előállítani, vagy csak elégtelen mennyiségben, ezért ezeket külső forrásból szükséges bevinni. Egy fehérjét akkor tekintünk teljes értékű vagy komplett fehérjének, ha mind a kilenc esszenciális aminosavat (fenil-alanin, hisztidin, izoleucin, leucin, lizin, metionin, treomin, triptofán, valin) tartalmazza. A hús, a hal, a tojás, a tejtermékek komplett fehérjeforrások, a jelentősebb fehérjét tartalmazó növényi tápanyagok, mint pl. a hüvelyesek, az olajos magvak és a gabonák viszont nem.

Mi a megoldás?

Nem feltétlenül szükséges, hogy minden étkezésnél meglegyen az összes esszenciális aminosav, elég ha naponta hozzájuk jutunk – és ez nem lehetetlen feladat. A nem teljes értékű fehérjét tartalmazó növényi alapanyagokat megfelelően kombinálva komplett fehérjeforráshoz juthatunk.

A növényi fehérjeforrások közül általában három nagyobb csoportot különböztetünk meg:

  1. gabonák: pl. búza, árpa, rozs, zab, köles, rizs, kukorica
  2. olajos magvak: pl. napraforgó mag, szezámmag, tökmag, mandula, mogyoró, dió,
  3. hüvelyesek: pl. zöldborsó, lencse, babfélék, csicseriborsó, szója, földimogyoró (a földimogyoró valójában hüvelyes, mint a borsó és a bab, tápanyag-összetétele viszont jobban hasonlít a diófélékre).

Kombinálni kell!

Az egyes csoportokra általában egy-egy esszenciális aminosav hiánya jellemző. Míg a hüvelyesekben van lizin, a gabonafélékben ez az aminosav nem áll megfelelő mennyiségben rendelkezésre. Cserébe a gabonákból hozzájuthatunk egy másik fontos aminosavhoz, a metioninhez, ami a hüvelyesekben nem elegendő.

Tehát, ha ezeket vagy pl. az olajos magvakat hüvelyesekkel vagy gabonafélékkel kombináljuk, akkor megfelelő fehérjéket kaphatunk.

Néhány ötlet:

  • bab+kukorica alapú saláta barna rizzsel,
  • hummusz (csicseriborsó és szezámmag alapú krém),
  • zabkása mandulával,
  • teljes kiőrlésű kenyér tökmaggal, napraforgómaggal dúsítva.

Ha pedig étteremben próbálnád ki a vegán fogásokat:

A komplett fehérjék mellett a vegán étrenden élőknek oda kell figyelniük a megfelelő B12-vitamin, vas- és kalciumbevitelre is. Ezek közül egyedül a B12-vitamin nem található meg semmilyen növényi eredetű alapanyagban sem, így ezt mindenképpen étrendkiegészítő formájában kell pótolniuk.

Ha tetszett ez a cikk, nézd meg a legújabb videóinkat is, a legfrissebb tartalmainkért pedig lájkolj minket a Facebookon, és kövess az Instagramon vagy a YouTube-on!

Ezeket olvastad már?

Legújabb receptek

Kimbap (Gimbap) - koreai rizstekercs

A kimbap vagy gimbap Koreában olyan ételnek számít, mint nálunk a szendvics: gyors, praktikus, csomagolható és kézben ehető. A tekercs nagyon laktató, ráadásul bármilyen kedvünkre való ...

Címlapról ajánljuk

További cikkek

Top Receptek

Hagyományos édes fánk

Életem első fánkját még lánykoromban készítettem. Kemény lett és száraz. Ezután évek teltek el és eszembe sem jutott, hogy újra nekiálljak. A kisfiam nagy fánkrajongó. Mondjuk is a ...