Zsírt a konyhába!

Farsangi időszak van, még egy hétig dőzsölhetünk, tobzódhatunk a sültekben és fánkokban, aztán itt a negyvennapos böjt. De addig is, járjuk körül együtt a zsíros bödönt!

„Ki az urát szereti, disznózsírral főz neki!" díszelgett megannyi konyha falán jó hetven évvel ezelőtt, a textil konyhai naptárok csúcsidőszakában. Valóban, akkor a háziasszonyok nem használtak olajat a főzéshez, és vaj is csak néhány süteménybe és krémbe került. Aztán a zsírt megvádolták egészségrontó hatással, ráadásul könnyen elérhetővé és olcsóvá vált a napraforgóolaj és a margarin. A hűtőszekrény elterjedésével pedig már az évszázadokig becsben tartott, konzerváló hatására sem volt szükség. A zsír az 1970-es évek elejére kiment a divatból. Ma ismét kezdjük szeretni, és ilyenkor, farsang idején pedig egyenesen kötelező a használata! Nézzük, melyikhez nyúljunk, ha valami finomat akarunk készíteni!

A mezei disznózsír

Évszázadokon keresztül szinte az egyetlen zsírfajta volt, amellyel a magyar konyhában főztek. Disznóvágáskor került a konyhába, zsíros bödönben tárolták, és nagyon ügyeltek arra, hogy a következő torig kitartson. A főzésen kívül lepények, pogácsák és egyszerűbb sütemények tésztájába is ez került, vajat inkább csak a polgári konyhában alkalmaztak. Az egyéb zsírok és olajok elterjedésével visszaszorult a használata, ma azonban újra kezdjük felfedezni. Természetesen nem ajánlott kilószámra fogyasztani, hiszen jelentősen hizlal, de a mértékletes fogyasztás nem ártalmas, és nagyon finom is! A mindennapokban pörköltek, tepsiben sült húsok készítéséhez, hagyományos egytálételekhez kikerülhetetlen, de próbáljuk meg egyszer a rántott húst is zsírban sütni olaj helyett! Sütemények tésztájába téve tovább marad puha a végeredmény, és az olmós sütik tésztája is ettől lesz igazán omlós. Ha pedig a farsangi fánkot ebben sütjük, páratlan és megdöbbentő élményben lesz részünk!

Zsiradékkalauz >>

Új őrület: mangalicazsír

Ami nem is annyira új. A XIX. század közepétől a II. világháború végéig azok a családok, akik sertést tartottak, általában göndör mangalicájuk volt. A mangalica a többi sertéshez képest keveset fial, és tovább tart, míg vágásérett lesz, viszont cserébe rengeteg zsírja van. Egy olyan környezetben pedig, ahol az egész évi sütéshez-főzéshez felhasznált zsírt sokszor egyetlen malacból kellett „kipréselni", és a zsír a hús tartósításában is szerepet játszott, ez korántsem volt mindegy. Mivel azonban a mangalicát nem éri meg nagyüzemben tenyészteni – hiszen alig fial –, a zsírral való tartósításra pedig nem volt szükség a hűtőgépek elterjedése miatt, szépen, lassan elfogytak a mangalicák. Az utolsó 200 darabra Tóth Péter (ma az Országos Mangalicatenyésztők Egyesületének elnöke) talált rá egy eldugott hortobágyi pusztán, és az elmúlt 20 évben nagyon sokat tett azért, hogy ez a malacfajta ismét karriert fusson be. A mangalica húsa és zsírja egyértelműen sokkal ízletesebb, mint a hagyományos sertésé, de szokás róla mondani, hogy még egészségesebb is. Koleszterintartalma mindenképpen alacsonyabb, mint a vajé, de ha csak nem félig szabadon tartott, makkon nőtt malac zsírját sikerült beszereznünk, a benne lévő koleszterin megegyszik a házi sertésével. Akárcsak a házi sertés zsírja, a mangalicáé is alkalmas pörköltekhez, sült húsokhoz és sütemények tésztájához, de mivel ízesebb az előzőnél, érdemes felhasználnunk a zsír alapú krémekhez, sertéshúsból készült pástétomokhoz is.

Csicsóka, a szegények krumplija >>

Kacsa- és libazsír

Ami már önmagában is mennyei. Ha egy szimpla zsíros kennyérre vágyunk lila vagy újhagymával, egyértelmű, hogy a liba- vagy kacsazsír a befutó. Sőt, ha igazán „egészséges" zsírra vágyunk – vagy maradjunk inkább a kevésbé egészségtelennél –, akkor is a szárnyasok zsírjához érdemes nyúlni. 100 gramm kacsazsírban 66, libazsírban pedig 68 gramm egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsav található – a vajban ez a szám csak 25, a sertészsírban pedig 53. Mondanunk sem kell, hogy kacsát és libát sütni, konfitálni csak a saját zsírjukban szabad, de mivel önmagukban is nagyon ízletesek, sós krémekhez, pástétomokhoz is ideálisak. Sőt! A népi gyógyászati gyakorlat szerint a mellkasra és hátra kent libazsír a köhögés ellen is orvosság.

Dióval szebb a január >>

A rovat korábbi cikkeit itt találod >>

Hirdetés

Támogatott tartalom

Őszi feltöltődés a büki termálvíz erejével

Az ősz az év gyönyörű időszaka arra, hogy élvezd a természet változó színeit, a napsütést és a már hűvös szellő simogatását. Ezekben a hónapokban érdemes felkészíteni a szervezetedet a téli hónapokra, hogy ne döntsenek le a betegségek.

Hirdetés

Támogatott tartalom

Négycsillagos disznóság – vigyázat, nagyon éhes leszel!

A disznóvágás sokak fejében – különösen a mai városi ember számára – egy távoli, elfeledett népszokásként él, amit elsősorban a zord téli hajnalokkal és a kemény fizikai munkával kötünk össze. Ez a felületes asszociáció azonban korántsem adja vissza sem a disznóvágás lényegét, sem azokat a hagyományokat melyek hozzá kapcsolódnak. A disznótor persze alapvetően az élelem feldolgozásáról szólt, de egyben a közösségről, az összetartásról is, hiszen igazi társadalmi esemény volt a korabeli vidéken. A faluban szinte minden háznál tartottak sertést, amelyet gyakorta télen vágtak le és így bespájzoltak a családnak következő időszakra. A disznóvágás bizony kemény munka, de a család minden tagja kivette belőle a részét, így igazi közösségi élmény is volt egyben.

Hirdetés

Támogatott tartalom

A Mátra rejtett kincsei

Budapesttől egy órányira Nógrádban, a Mátra nyugati vonulatában, festői környezetben fedezhetjük fel az egyre izgalmasabb élményt nyújtó Szurdokpüspöki, Tar és Szuha falvakat, vagy ahogyan saját magukat említik, a Mátra Nyugati Kapuját.

Hirdetés

Támogatott tartalom

A mi Rögös túrónknak tényleg nincsen párja?

Ha röviden kellene válaszolni, a következőt mondanánk: bátran állíthatjuk, hogy valóban egyedülálló élelmiszer. Miért jelenthetjük ki ezt ennyire magabiztosan? Milyen érvekkel támasztható alá a Rögös túró egyedisége? Következzen egy gyors gasztronómiai kalandozás páratlan tejtermékünk világában!

Címlapról ajánljuk

További cikkek

31 étel, amit idén októberben semmiképp se hagyj ki

Az őszi alapanyagpaletta eléggé kitesz magáért, az átmenet nyárból őszbe, majd őszből télbe tartogat nekünk pár csodás szezonális finomságot: cékla, körte, sütőtök, alma, szilva, batáta, füge, birsalma vár rád, de a sornak nincs vége. Főzz és süss velünk októberben is!