Idehaza jól ismerjük a zsemlemorzsát, nem kell bemutatni a vasárnapi rántott hús aranyló bundáját is alkotó, apróra darált, szárított kenyérőrleményt. Gyerekkoromban még egyféle zsemlemorzsa volt kapható, de most már nagyobbra, kisebbre darált és teljes kiőrlésű verzió is hozzáférhető. Egy azonban közös mindben: színük árulkodik arról, hogy a kenyér bizony héjastul került beléjük. Na de mi az a pankomorzsa?
Japánban sokkal trükkösebb módon készítik a zsemlemorzsát. Nem csupán nincs benne kenyérhéj, és ezért kifinomult, halovány színe van, de olyan alapanyagból csinálják, aminek egyáltalán nincs héja. Ez a pankomorzsa!
Azt gondolnánk, a kenyér sülésének kétségtelen velejárója a héj képződése. Azt a kenyeret azonban, amiből a panko készül, nem hagyományos sütőben készítik, hanem egy speciális szerkezetben. A megkelt kenyértésztát fémlapok közé helyezik, amelyek elektromos áramot vezetnek át a tésztán, így "hidegen" sütik meg azt.
Ez a megoldás lehetővé teszi, hogy ne képződjön héj a kenyéren. A Los Angelesben működő, klasszikus pankót készítő Upper Crust Enterprises szerint ezt a módszert japán katonák dolgozták ki a második világháborúban, amikor a szovjetekkel harcolva nem tudtak hol kenyeret sütni, így elektromos áramot vettek igénybe a cél érdekében.
Miután elkészültek a héj nélküli veknik, jellemzően 18 órán keresztül levegőn szárítják őket, majd egy őrlőgépbe kerülnek, ami kicsi, hosszúkás morzsácskákra darabolják föl őket. Ezt követően nagy hőfokon szikkasztják kissé a morzsát - ennek köszönhető levegős, könnyű textúrája.
A sima morzsa és panko jó barátok
A roppanósabb, könnyedebb panko, és a kissé nehezebb, ízesebb, az olajat könnyebben magába szívó hagyományos morzsa teljesen helyettesíthetőek egymással.
Ha tetszett ez a cikk, nézd meg a legújabb videóinkat is, a legfrissebb tartalmainkért pedig lájkolj minket a Facebookon, és kövess az Instagramon vagy a YouTube-on!
Még több izgalmas gasztrotartalom itt:
