Érdemes kókuszolajat, kókusztejet fogyasztani?

Kókuszolajjal sütnek, főznek, a kókusztejet rengetegen isszák kávékban vagy smoothie-kban, a kókusz húsa pedig népszerű süteményalapanyag.

Sok egészséges életmódot képviselő konyhájában van manapság kókusztej, kókuszolaj és kókuszhús, vagyis kókuszreszelék vagy kókuszliszt. Hogy közülük melyik a legnépszerűbb, azt nehéz lenne megmondani, mert sok mindentől függ, például hogy kinek melyik ízlik, vagy hogy ki melyiket tudja okosan beépíteni az étrendjébe.

Nem véletlenül népszerű a kókusztej, a kókuszolaj és a kókuszhús is

Kókuszhús

A kókusz húsának legismertebb formája a kókuszreszelék, ami önmagában is tápláló, vitaminokban és ásványi anyagokban bővelkedik. Van benne rost, magnézium, kalcium is. Ha kókuszhúst fogyasztunk, azzal segítjük a fogak és a csontok egészségét, ezáltal pedig a csontritkulás kialakulásának esélyét is csökkenthetjük. A kókuszliszt is természetesen kókuszhúsból készül. A gluténmentes, magas rosttartalmú liszt népszerű mentes alapanyag.

Kókusztej

Arról, hogy a kókusztejet érdemes-e rendszeresen inni, megoszlanak a vélemények. Az viszont biztos, hogy mértékkel fogyasztva tökéletes helyettesítője a tejnek. A katogén illetve a vegán vagy a tejmentes diétát folytatók is könnyen bele tudják illeszteni az étrendjükbe. Az a legjobb, ha olyan terméket vásárolunk, amelyben nincsen hozzáadott cukor. A legtöbb növényi tejnél zsírosabb a kókusztej, míg egy csészényiben 1 gramm szénhidrát van csupán. Fehérje nincs benne. Egy csészényi kókusztejben nagyjából 45 kalória, 4 gramm zsír, 1 gramm cukor található.

Kókuszolaj

Tudtad, hogy nincs különbség a kókuszzsír és a kókuszolaj között? Hazánkban leginkább kókuszzsírként ismerjük, köszönhetően annak, hogy szobahőmérsékleten szilárd a halmazállapota, a kinézete pedig a zsírra emlékeztet. Ha mértékkel fogyasztjuk a kókuszolajat, az jótékony hatással is lehet a szívre, ugyanis laurinsavat tartalmaz, mely segít a szívbetegségek megelőzésében, csökkenteni a magas rossz koleszterin szintjét és a magas vérnyomást is. Mivel a kutatók álláspontja is megoszlik arról, hogy a benne lévő telített zsírsav mennyisége miatt szabad-e tartósan kókuszolajat fogyasztani, mi inkább azt javasoljuk, hogy a legrosszabb forgatókönyvhöz alkalmazkodva a napi kalóriabevitelünknek csupán 5-6%-át tegyék ki a telített zsírok - ez hozzávetőleg 13 gramm kókuszolajnak felel meg.

A kókuszból készült alapanyagok segíthetik az emésztőrendszer működését, gátolhatják az emésztési problémák kialakulását. A kókuszolaj zsírjai segíthetnek különféle gombák és paraziták eltüntetésében, amelyek a gyomor megbetegedését okozhatják.

Amit feltétlenül tudnod kell!

Ahogy korábban is írtunk róla, a kenti egyetem ökológusainak kutatása szerint a kókuszolaj termelése egymillió tonnánként húsz állatfajt veszélyeztet, vagyis ötször többet, mint a olajpálma termelése. Míg a pálmaolajból készült termékek ellenőrzésére külön szervezetet hoztak létre annak érdekében, hogy csak fenntartható forrásból származó alapanyag kerüljön felhasználásra, addig a kókuszzsír termelést senki sem figyeli árgus szemekkel. A PETA nyilvánosságra hozta, Thaiföldön nemhogy nem emberek, hanem születésüktől kezdve fogvatartott, láncon fogott, betanított emsemakákók szedik a kókuszdiókat.
Ha nincs munka, az állatok szűk ketrecekben vegetálnak.

Ha tetszett ez a cikk, nézd meg a legújabb videóinkat is, a legfrissebb tartalmainkért pedig lájkolj minket a Facebookon, és kövess az Instagramon vagy a YouTube-on!

Ezeket olvastad már?

Forrásaink voltak.

Hozzászólások

Címlapról ajánljuk

További cikkek