6 étel, ami nem onnan származik, ahonnan hitted

Sokan gondolják úgy, hogy az egyes ételek abból az országból származnak, ahonnan elsőre, vagy nevük alapján gondoljuk. Csakhogy ez egyáltalán nincs így.

A legtöbben persze tisztában vannak azzal, hogy a hamburger őshazája valójában Németország, és talán többen tudják azt is, hogy a pizza sem az olaszok saját találmánya (kérdezzük meg a görögöket). Ám akad még jó néhány étel, amiről azt hisszük, hogy onnan származik, ahonnan gondoljuk. Pedig nem! Ezek közül mindjárt itt is van hat, amelyek származási helyét illetően garantáltan tévedésben éltünk!

1. A szerencsesütinek semmi köze Kínához

Még csak fel sem szolgálnak ott ilyesmit, sőt, kikérik maguknak a dolgot. A szerencssüti ugyanis egy japán találmány, ahogy arról Yasuko Nakamachi egy kutatásában ír. Az akkoriban végzős egyetemista 2008-ban elmondta a New York Timesnak, hogy Kyoto mellett látott olyan gyárat, amely legalább három generáció óta készít azokhoz nagyon hasonlatos süteményeket, mint amik később Amerikában váltak a legismertebbé. A gyár tulajdonosa pedig azt állította, hogy a kis papírfecnivel töltött sütik készítése hosszú évtizedekre nyúlik vissza Japánba.

2. Bezzeg a ketchup!

A ketchupnak már van köze Kínához! Egy 2012-ben íródott cikk, amely igen mélyen ásta bele magát a kérdésbe, azt írja, hogy a "ketchup" szó halszószt jelent a kínai nyelvben, amelyet több mint 500 évig használtak Fujian tartományban. Mára ez a szó ugyan kihalt, de a "chup" még mindig rengeteg kínai dialektusban jelenti azt, hogy szósz. Természetesen eredetileg semmi köze nem volt a paradicsomhoz, az autentikus recept egy csípős szósz volt, amit sózott és erjesztett szardellából készítettek a kínai halászok, majd eljuttatták azokat más délkelet-ázsiai országba, így például Malajziába vagy Indonéziába. A paradicsomos verzió ugyanakkor minden bizonnyal amerikai találmány, amelynek első feljegyzése 1812-ből ered, és bizonyos James Mease nevéhez kötődik Philadelphiában.

3. A churrosnak sincs sok köze Mexikóhoz

Bár arról tart a vita, hogy a spanyolok, a portugálok vagy a kínaiak találmánya, mindenesetre az biztos, hogy nem a mexikóiaké. Többen úgy gondolják, hogy juhászok találmánya, akik rájöttek, hogy ez a fajta étel könnyen elkészíthető tűz fölött egy sütőedényben, a nevét pedig egy ibériai birkafajtáról kapta. Mások szerint portugál hajósok fedeztek fel a churroséhoz hasonló tésztát Kínában, amit hazavittek, aztán a spanyolok átvették tőlük. Bárhogy is van, az biztos, hogy Dél-Amerikába már a hódítóknak köszönhetően jutott el.

4. Amerikai almás pite? Ugyan.

Hiába szól a dal amerikai pitéről, ezt az ételt az angoloknak köszönheti a világ, hiszen az első édes pite receptje, (amely egy tökös pite receptje) 1675-ból, Angliából datálódik. Az almás pite első írásos megjelenéséért pedig a brit költő, Robert Greene "okolható".

5. Eredetileg a croissant sem francia

Persze a kiejtése alapján elsőre mindenki azt mondaná, hogy francia péksüteményről van szó, a helyzet azonban az, hogy ilyesmi kifli alakú tésztát először az Osztrák-Magyar Monarchiában készítettek a XVII. században. Aztán a XVIII. században Marie-Antoinette, aki bécsi születésű volt, elhozta a franciáknak mindezt, majd a XX. század során a francia pékek megismertették a világgal azt, amit ma croissantként ismerünk.

6. A spagetti paradicsomos húsgombóccal pedig nem olasz étel

Helyesebben amerikai-olasz étel, amit az ottani bevándorlók találtak fel. Persze Olaszországban is esznek húsgombócot, de nem gyúrják ekkorára, és nem teszik rá tésztára. Normál esetben az olaszok golflabda nagyságú húsgolyókat készítenek, és leginkább önmagában vagy levesben eszik. Amikor aztán az olasz bevándorlók az 1800-as évek végén és az 1900-as évek elején Amerikába érkeztek, nagyobb húsgolyókat kezdtek készíteni, majd tésztával és marinára szósszal keverték.

(via HuffingtonPost)

Címlapról ajánljuk

4 bonyolult étel, amelynek lusta verziója is létezik

Vannak a konyhaművészetnek azon ételremekei, amelyekhez csak ritkán nyúlunk vagy kevésszer jutunk el, mert megfőzésükhöz nemcsak sok idő, de némi kézügyesség/tapasztalat is szükséges. Ha mégis nagyon rákívánunk valamelyikre, de nem akarunk sokat bíbelődni, készítsük el à la lusta módon.

Lakos Benedek

További cikkek

4 konyhai maradék, amelytől megerősödik a levendulád

A levendula az egyik legnépszerűbb évelő növény itthon, amely feltűnő megjelenésének és jól ismert illatának köszönhetően megragadja a szemünket és az orrunkat is. Akad azonban néhány konyhai maradék, amivel még pompásabbá és erősebbé teheted ezt a kedvelt virágot.

3 recept segítségével megmutatjuk, hogy a jénai nem csak egy...

Biztos sokunk konyhájában lakik egy masszív, mégis törékenynek tűnő, sokszínűen bevethető, mégis unalmasnak ható, kiváló kulináris adottságokkal rendelkező, mégis gyakran lenézett üvegedény, amit jénainak hívnak. De mégis mik ezek a kettős érzések a tállal kapcsolatban, és hogyan lehetne őket eloszlatni? Talán a legjobb út a megismerés felé néhány egyszerű, de nagyszerű recepten keresztül vezet? Egy próbát mindenképpen megér!