A tavasz legszuperebb tésztakajáihoz adunk ihletet és ötletet! Ha szeretted volna egyszer kipróbálni a tésztakészítést is, akkor tarts velünk, a cikkből minden kiderül!
Nagyon itt volt már az ideje, hogy a fránya tavasz hallasson magáról és ne csak fényképekről idézzük fel, milyen is az, amikor rügyeznek a fák. Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de én ilyenkor valósággal rávetem magam a friss, könnyű, nyers zöldségekkel készült ételekre: a medvehagymát ipari mennyiségben fogyasztom, de a saláták, spenót, retekfélék, újhagyma, spárga sem ússzák meg a betakarítást. Nagy gondot okoz viszont, hogy nem szeretném agyonfőzni ezeket az első, nap érlelte terméseket, hanem minél kevesebb hőkezeléssel fogyaszthatóvá tenni. A saláták már unalmasak, ezért ilyenkor új tésztaételeket találok ki, mert ezer és ezer variációja létezik az így készülő, zsenge fogásoknak.
Azt hinnéd, a házilag gyúrt tészta nagy meló és semmi kedved a konyhában roskadozni órákon át? Szerencsére erre nem is lesz szükség! Egyszerre készíts több adag nyers tésztát, amit aztán lefagyaszthatsz, hogy később bármikor előkaphasd, ha éppen pastára fáj a fogad! Nem is kell más, mint fél kiló liszt, amit szitálj át, mielőtt felhasználnád és ehhez adagolj fokozatosan öt tanyasi vagy bio tojást. Most jöhet a karmunka: az izomláz esete simán fennáll, egészen addig kell gyúrni, amíg szép fényes, hólyagos nem lesz a tésztagombóc. Ki is száríthatod, felhasználhatod azonnal, frissen vagy mehet egy része a fagyasztóba. Ez a tészta lasagnéhoz is kitűnő, amiből spenótos, fetás biztosan készül majd (valódi fetát nagyobb keleti fűszerboltokban kaphatunk), de lucullus paradicsomkonzervből és friss bazsalikommal hosszan főzve is készülhet a mártás. A tejszín az egyik legjobb barátod lehet, ha a friss zöldségeket megőriznéd eredeti állapotukban: gomba, petrezselyem, medvehagyma, újhagyma, mind elviselik maguk mellett a zsíros tejterméket a tésztán.
Az én kedvencem egyébként a taglietelle. Nem mondom, hogy sikerül tökéletesen reprodukálnom az eredetit, de nagyon igyekszem. A tésztát nagyon vékony, egy milliméteres vastagságúra kell nyújtani, úgy lesz igazán finom. S ha a zöldségeket roppanósra szeretnénk hagyni, blansírozzuk meg őket a tésztával való házasításuk előtt: négy-öt percre pottyantsuk őket forró, lobogó, sós vízbe, majd szűrőlapát segítségével helyezzük át jeges vízbe. Ha akarjuk, hús is mehet az ételünkbe: csirke-, pulyka vagy legjobb esetben kacsamell passzolnak hozzájuk leginkább, zsíros falatokkal ne nagyon próbálkozzunk, kivéve, ha kifejezetten olyan ételt készítünk, pl: spaghetti puttanesca. Nem kell félni a tésztától, hálás alapanyag, főleg, ha az ízlésünknek megfelelően készítjük, a jó idő beköszöntével nem is kell más ebédre vagy vacsorára (na jó, egy pohár bor azért még biztosan belefér).
