Töpörtyűs pogácsa 1954-ből
Néhány napja kezembe akadt egy Anyósomtól megöröklött 1954-ben a Kereskedelmi Kiadó által megjelentetett "Szakácskönyv" című könyv. Második kiadás! Mózer István, Rákóczi János, Schulhof Géza, Szinder László, Turós Emil, Venesz József írták. Az igazat megvallva a külcsíny fogott meg először. Az ódon kopottsága, a keménykötésű fedlapja kissé megtörve, a szép, már barna lapjai, imitt-amott rácseppent ez-az, és legfőképp a gyerek-dekorációk, amiket férjem és nővére alkottak annak idején. :-) Őket javarészt a grafikák foglalkoztatták benne, így pl a marha részeinek bemutatásakor is kicsit elengedték a fantáziájukat, és belerajzolgattak. Szemben áll a marhával egy cilinderes pálcikaember, valamiféle pulpitus van köztük. Aztán jön a borjú, ami jó vastagon be van grafitozva. Na, itt már felül lett bírálva a grafikus, mert miért is nincs a szegény borjúnak szarva? Lett szarva, jó nagy! Itt is áll a pálcikaember, de cilinder nélkül, pulpitussal. Az állat bontási részeinél a fej megnevezés vastagon aláhúzva!:-)) A sertéshez érve szegény állat feje ceruzával jó vastagon megerősített vonallal megjelölve, hogy eddig tart. És így tovább a sok kriksz-kraksz, barna ceruzás kis firkák, sok lapot átitatott kis tintapaca.... egyebek. Nagyon élvezetes volt végignézegetni, ezeket is, és utána a recepteket. De hogy a könyvre is rátérjek, egy nagyon sokrétű, a hidegtálaktól kezdve a kímélőételeken át, a hal, béka, rák, vad receptek, sütik, krémek, torták, eltevés, szinte minden megtalálható benne. Vajon abban az ínségesnek mondható időben, ugyan kiknek készült egy ilyen szakácskönyv...? Azért a stílusára utal, hogy szinte mindent lefordítottak benne, van fehér zománc mártás (Chaud-froid), a mayonnaise olajvaj lett, stb. Egy idézet a bevezetőből: "A jó konyha egyik titka a változatosság. Életszínvonalunk emelkedésével függ össze az egyre magasabb igények kielégítése. A dolgozó nemcsak egyszerűen éhségét akarja csillapítani, hanem a gondosan elkészített, ízletes ételekben, választékos és változatos étkezésekben örömet is talál. Ezért kaptak helyet e könyv lapjain a legegyszerűbb ételektől kezdve a legválogatottabb falatokig, a különleges nemzeti ételreceptekig a legjobb ételleírások." Itt valószínűleg, az egy külön fejezetnyi orosz receptekre utal, mint különleges nemzeti ételek. Másmilyen nemzet nincs benne! De mindent félretéve egy nagyon jó szakácskönyv, amiben sok-sok finomságot találhatok. Örülök, hogy megvan! Pontosan úgy írtam le a receptet, ahogy a könyvben szerepel. Ez a töpörtyűs pogácsa az első, amit ebből készítettem, rögtön dupla adagból. 42 db lett. Én tejben futtattam fel az élesztőt, azért is írtam oda. Nem nyújtottam, hanem a tenyeremmel "nyomkodtam" szét a tésztát (mivel nagyon gyenge, puha volt), hogy hajtogatni tudjam háromszor. Nagyon finom, csodálatosan omlós, puha lett, és másnap is ugyanolyan maradt, nem száradt ki egy cseppet sem.
