Lehet, hogy túl furcsának tűnik, miért teszem fel ezt az egyszerű spenótfőzelék receptjét. A készítése közben gondoltam rá, jutott eszembe. Még pedig azért, mert  múltkor nálunk voltak az igen meglett korú barátnőmék, kinek hozzáteszem 2 felnőtt fia is van, és épp palacsintát sütöttem. Olyan nagy érdeklődéssel figyelte, hogy hogyan készítem...csak csodálkoztam. Aztán kérdezte is, hogy miből, mennyit is tettem bele? Én meg csak úgy érzésre, szemre csinálom...  És elmondta, hogy ő olyan sok palacsinta receptet kipróbált, mire tudott végre normális palacsintákat sütni (a fiai kedvencét!). Hááát, sosem lehet tudni, kinek mi okoz gondot? Lehet, hogy valakinek ez fog segíteni valamikor...?