A tejberizzsel kapcsolatom már kicsiként is szorosnak volt mondható – bár grízes kihívója sokszor lenyomta a vacsoráknál. Azóta viszont rájöttem, hogy a tejberizs százszor izgalmasabb a tejbegríznél, nyáron pedig különösen értékelem, ha friss gyümölcsöket beleaprítva, csepp igazi vaníliával, jól behűtve falatozhatok belőle – gyakorlatilag bármikor.
Nagy titkok nincsenek, ha egyszer sikerült a rizsfőzés nem is annyira művészi folyamatát elsajátítanunk, onnantól kezdve nyert ügyünk van – a tejet magába szívó kis szemek némi édesítést elbírnak és az igazi vaníliát szintén. Amúgy tényleg meg lehet különböztetni, ha az ember vaníliaaromát vagy valódi vaníliarudat, őrleményt használt, igaz, ez utóbbiak valamivel drágábbak, viszont nem kell belőlük sok, tovább kitartanak.
Meg is lehet sütni a felfőzött rizses, tejes kását és muffinformákba tölthetőek – a sütőben szépen, pillanatok alatt elkészülnek és nagyon mutatósak a kis papírkosárkákban. A tejberizs állaga mennyein krémes lesz, ha tejszínnel dúsítjuk a kész rizses kását, majd ebbe pakoljuk bele az ízlés szerint kiválasztott gyümölcsöket: többször utaltam rá, hogy nálam a piros gyümölcsök júniusban tarolnak, málna, ribizli, eper nélkül nem tudom elképzelni a nyár elejét. Csak a legeslegvégén dobálom bele a tejberizsbe a gyümölcsöt, amikor már biztosan kihűlt a kása: így nem veszítenek vitamintartalmukból a piros szemek.
Még több tejberizs receptje >>
A szilárdabb verziókhoz csak annyi kell, hogy kihűlés után egy kanál liszttel dúsítsunk a masszán, amit aztán tűzálló tálban aranybarnára süthetünk, így kapva szeletelhető, lényegében tortaszerű desszertet. Van, aki az egészség jegyében, barna rizzsel készíti el, ez persze ízlés dolga. A reggeli koronázatlan királya a tejberizs, kevés variálással pedig hűs, nyári desszertnek sem utolsó, főleg azért, mert kinek van kedve a forró sütő körül forgolódni egész délelőtt?
Gyümölcsrizses receptekért ide kattints! >>
A Reggeli és vacsora rovat korábbi cikkeit itt olvashatod >>
