A közösségi médiában időről időre felbukkannak olyan történetek, amelyek szerint Délkelet-Ázsiában szinte fillérekből lehet kényelmes, sőt kifejezetten irigylésre méltó életet élni. Casey története sem kivétel: a brit nő párjával az angliai Lancashire-ből költözött a vietnámi Đà Nẵngba, ahol ma már medencés lakásban él, olcsón étkezik, rendszeresen sportol, kirándul, és a tengerpart sincs messze.
A számok első hallásra valóban meglepőek. Egy helyi étel akár egy fontból, vagyis néhány száz forintból kijöhet, megfelelő kereséssel pedig a lakhatás is jóval olcsóbb lehet, mint egy brit nagyvárosban. Van azonban egy fontos részlet: Casey saját költségei sem férnek bele abba a havi 300 fontos összegbe, amely több közösségi médiás beszámolóban is megjelent.
Medencés lakás havi 490 fontért
Casey és párja egy olyan lakást bérel Đà Nẵngban, amelynek lakói medencét is használhatnak. Az otthon havi bérleti díja körülbelül 490 font, vagyis nagyjából 210 ezer forint. Mivel ketten fizetik, Caseyre ennek körülbelül a fele, 245 font, azaz nagyjából 105 ezer forint jut.
Ez még mindig kedvező összeg lehet ahhoz képest, amit korábban Angliában kellett volna hasonló lakhatásért fizetnie, ám messze nem jelenti azt, hogy egy medencés lakást bárki havi néhány tízezer forintért bérelhet a városban.
Casey szerint ugyanakkor léteznek ennél sokkal olcsóbb lehetőségek is. A Facebook Marketplace-en például már körülbelül havi 150 fontért is látott kiadó lakásokat. Az ár azonban rengeteg mindentől függ: számít az elhelyezkedés, a felszereltség, az ingatlan állapota, a bérleti idő hossza és az is, hogy valaki turistáknak szóló oldalakon vagy helyi platformokon keresgél.
Akár 1 fontból is kijöhet az ebéd
A leglátványosabb különbséget Casey szerint az étkezés jelenti. Egy egyszerű vietnámi fogásért helyenként mindössze egy fontot kell fizetnie, ami nagyjából 430 forintnak megfelelő összeg. Ezért már meleg, helyben készített ételt lehet kapni.
Aki azonban nyugati típusú ételeket keres, annak már mélyebben kell a zsebébe nyúlnia. Casey tapasztalatai szerint egy ilyen étkezés inkább négy font körül alakulhat. Ez még mindig nem feltétlenül számít drágának, de jól mutatja, mennyire félrevezető lehet kizárólag az „egyfontos ebédet” kiemelni.
Nem mindegy az sem, hogy valaki naponta helyi kifőzdékben eszik-e, rendszeresen kávézik, rendel, bevásárol importtermékekből, vagy ragaszkodik az Európában megszokott élelmiszerekhez. Ugyanabban a városban két ember havi étkezési költsége között így hatalmas különbség lehet.
A tengerparti életnek is vannak pluszköltségei
Az olcsó lakbér és az olcsó ebéd még nem jelenti a havi költségvetés végét. Casey hetente nagyjából 20 fontot költ közlekedésre, és jellemzően a Grab alkalmazáson keresztül rendel fuvart. Ez egy hónap alatt már önmagában is jelentős tétel.
A szabadidején sem feltétlenül akar spórolni. Kirándulásokra, badmintonra és pickleballra hetente további 20–30 fontot fordít, emellett rendszeresen jár masszázsra is. Ezek egyenként nem feltétlenül nagy összegek, együtt viszont gyorsan megemelik a havi kiadásokat.
Éppen ezért érdemes különválasztani azt, hogy mennyibe kerülhet Vietnámban a lehető legolcsóbb élet, és azt, hogy mennyibe kerül Casey tényleges életmódja.
A havi 300 fontos megélhetés nem áll össze
A közösségi médiában Casey történetéhez gyakran kapcsolódik a havi 300 fontos, vagyis nagyjából 128 ezer forintos összeg. A részletesebb költségek alapján azonban nehéz lenne azt állítani, hogy ebből fedezi az egész hónapját.
A lakbér rá eső része önmagában körülbelül 245 font. Ehhez még hozzá kell számítani az étkezést, a közlekedést, a sportot, a kirándulásokat, a masszázst és az egyéb hétköznapi kiadásokat. Ráadásul Casey azért fizet csak fél lakbért, mert párjával közösen bérel lakást. Egyedül ugyanez az otthon már egészen más költségvetést igényelne.
Nem mindegy az sem, miből él valaki
Casey helyzetében van még egy fontos tényező: a nő közösségi médiás tartalmak készítéséből keresi a pénzét, vagyis olyan munkát végez, amelyhez nem kell minden reggel egy vietnámi munkahelyen megjelennie.
Ez hatalmas előnyt jelenthet annak, aki egy olcsóbb országba szeretne költözni, miközben továbbra is külföldi ügyfelektől vagy cégektől származó bevétellel rendelkezik. Egészen más helyzetben van az, aki helyi munkát keresne, illetve az is, aki csak néhány hónapra, turistaként érkezne.