Ezt a mítoszt felejtsd el, ha tésztát főzöl

Napi Tippünkben mítoszt döntünk, és eláruljuk, miért nem kell betartanod ezt a bevett szabályt tésztafőzéskor!

A tésztafőzésnek megvannak a maga aranyszabályai, amiket érdemes betartani, ha nem akarsz ragacsos vagy épp nyers tésztát rágcsálni. Például bármilyen tésztareceptről is legyen szó, az első lépés szinte mindig megegyezik: forralj fel egy nagy fazék vizet! De mit jelent a nagy fazék? Egyes tésztamárkák egy doboznyi tésztához akár 4-6 liter vizet is ajánlanak, azzal érvelve, hogy így a víz egyenletesebb hőmérsékleten forr, és megakadályozza, hogy a tészta összetapadjon.

De vajon szükséges ennyi vizet használni? És fel kell teljesen forralni?

Most úgy tűnik, hogy el lehet felejteni ezt a tésztafőzési mítoszt. Néhány élelmiszertudós ugyanis rájött, hogy a tészta kisebb mennyiségű vízben történő párolása éppolyan nagyszerű eredményt hozhat, mint ha több liter vízben főznénk.

Ezt a mítoszt felejtsd el, ha tésztát főzöl

J. Kenji López-Alt, a Serious Eats munkatársa például a közepes méretű gemelli tésztát egy kis fazék vízben főzte meg - nem kevés szkepticizmussal. De a módszer, mint felfedezte, működött. López-Alt megjegyzi, hogy a főzés kezdeti fázisában fontos, hogy a tésztát néhányszor megkeverjük, hogy megakadályozzuk az összetapadást. Így a módszer kellemesen al dente tésztát eredményezhet, nem pedig ragacsos, megdermedt szénhidráttömeget.

Számos élelmiszertudó kísérletezik a tésztafőzés bevett aranyszabályainak újragondolásával, köztük Alton Brown, aki még arra is rájött, hogy ha a tésztát hideg vízben kezdjük el főzni, az egyáltalán nem rontja el a tészta állagát.

És sok szicíliai nagymama felháborodása ellenére a rigatoni vagy ditalini tészták kevesebb mennyiségű vízben történő főzése nemcsak valid módszer, de még a tésztaszósz is jobb lesz ezáltal. Mégis hogyan? Ahogy López-Alt beszámolt róla, a szerényebb vízmennyiség használatával keményebb tésztavizet kapunk, ami hatalmas előny.

A keményítős, ködös tésztavíznek köszönhetően sokkal krémesebb lesz a szósz, bársonyos, fényes textúrával, ráadásul jobban hozzá is tapad majd a tésztához.

Nadia Munno olasz szakácsnő (más néven Pasta Queen) nem véletlenül nevezi ezt a keményítőtartalmú folyadékot a "tésztaistenek könnyének" (tears of the pasta gods).

És vannak más előnyei is ennek a módszernek

Gondolj arra a sok liter tésztavízre, aminek nagyobb része valószínűleg a konyhai lefolyóba kerül, miután leszűrted a tésztát, hiába használsz belőle a szószhoz, esetleg locsolsz vele virágokat. Tehát dupla előnyökkel jár ez az eljárás, hiszen csökkentheted a vízpazarlást, miközben finomabb tésztát kapsz. Szerintünk ez egy elég jó üzlet!

Forrásunk volt.


A konyhai alapokban is segítséget nyújtunk:

Ajánlott videó

Legújabb receptek

Vegán miso ramen

A vegán miso ramen egy igazi umami-bomba, sós és egyszerre édeskés, mély ízű leves annak ellenére, hogy húst nem tartalmaz. Az alapja zöldségalaplé, amit a fermentált szójabab paszta, ...

Címlapról ajánljuk

További cikkek

Top Receptek

Hagyományos édes fánk

Életem első fánkját még lánykoromban készítettem. Kemény lett és száraz. Ezután évek teltek el és eszembe sem jutott, hogy újra nekiálljak. A kisfiam nagy fánkrajongó. Mondjuk is a ...

Palacsinta alaprecept

Kicsi és nagyok kedvence a palacsinta. Akár sós, akár édes töltelékkel készíted, a legfontosabb, hogy az alap rendben legyen: ez a mi tökéletes palacsinta alapreceptünk, amiben biztosan ...